- Ezer dologhoz értünk. Mivel a gazdasági bőség minket jó ideje nem fenyeget és nem jutunk el minden héten kétszer étterembe, fodrászhoz, és nem cserélgethetjük az autónkat és kisebb cuccainkat, így a saját szakmánkon túl még ezer más dologhoz értünk. Autót szerelünk, éttermi fogásokat készítünk, hajat vágunk, lakást újítunk fel, ágyat barkácsolunk, tapétázunk, kertet művelünk. Mindezt teljesen magától értetődő lazasággal. Amihez nem értünk, azt megtanuljuk. Millió olyan munkát végzünk el teljesen evidens módon, amihez sok nemzet szakembert hív. Nagyjából mindent meg tudunk oldani.
- Vannak igazi barátaink. Persze,nyilván akadnak dolgok, amikhez nem elég a tudásunk, de vannak barátaink. Nem álmosolygós you can do it/ i-am-here-for-u /you are a special person– kapcsolataink, hanem igaziak. Mint általában a bajban, szükségben született pajtiságok, a mieink is erősek, ráadásul jó, őszinte haverok vagyunk. Ha gáz van, megyünk. Segítünk. Nem udvariaságból, nem muszájból, megyünk és kész. Ha valami nem áll jól neked, nem bíztatunk, de nem is bántunk meg. Udvariasan, vagy viccesen fogunk szólni, ha valami nem oké, nem hitegetünk hülyeségekkel, nem hagyjuk, hogy égesd magad. Ráadásul egyáltalán nem érdekel minket, hogy a haver mibe öltözik, milyen a háza, vagy az autója, biztos ugyanolyan szar, mint a mienk, kár lenne versenyezni, inkább derülünk rajta és együtt bütykölünk. Jó barátok vagyunk. Mindig van nálunk bikakábel.
- A magyarok okosak. A kényelem elbutít, a csóróság éberen, frissen tartja az agyat. Legalább ez az előnye megvan. Gyerekkorunk óta kénytelenek vagyunk tanulni, majd továbbtanulni, inaskodni, gyakornokoskodni, belevágni, abba és amabba is belevágni, hatvan évesen is iskolába járunk, így a legokosabb és képzettebb nemzetek között vagyunk. Az iskoláink is erősek, ezért a papírjaink és a tudásunk is az. Millió feltaláló, tudós, és nagytudású szakember van közöttünk.
- A magyarok szorgalmasak. A nagy jólétben, szociális juttatások tengerében szerencsére eddig nemigen volt alkalmunk elkényelmesedni, így azt tanultuk meg, hogy a munkából lesz pénzünk. Ha elmegyünk dolgozni, a legtöbbször persze mi is szünetet várjuk, de két szünet között keményen melózunk és nem lébecolunk arra várva, hogy valaki más megoldja a dolgokat.
- Tökéletes a humorunk. Az egyik legviccesebb nemzet vagyunk, pont. Vannak más is tréfás népek ez tény,a mi humorunk viszont talán Hofi óta genetikailag kódolt, és a nyomorunkban is abszolút elsődleges.A mi humorunk nem egy sémára épül, hanem komplex, intelligens, és az összes nemzet humorával kompatibilis legalábbis befelé. Mi értünk minden viccet és a poénjaink nem egy előre kiokoskodható módon születnek meg, hanem váratlanul, ezerféle módon és nincs előre kiszámított alapelve, hozáállása. Minden viccre fogékonyak vagyunk a Sas kabarétól a szivatásokon át, Gallán, Woody Allenen keresztül a Dumaszínházig. Nekünk mindegy, megértjük az összeset és örülünk neki. Roppant jó fejek vagyunk!
- Egzotikusak vagyunk. Nyomorult múltú kelet-európai egzotikum vagyunk a kényelmes nyugat szemében, akiknek nem csak a történelme, hanem a jelene is igen izgalmas. Romkocsmákban szórakozunk, ezzel utava arra, hogy egy kevés kreativitással szórakozást építhetünk a nyomorunkból, és mulatunk a romok között is. Es egymilliószor is végighallgatjuk a Hungary-hungry poénokat, mert tulajdonképpen sohasem titkoljuk el, hogy honnan jöttünk. Valahol mi is tudjuk, hogy magyarnak lenni amúgy menőség. Nem vagyunk balkán, sem igazán kelet, sem nyugat, ez Magyarország. Igen, az ország magyar szomszédokkal, rengeteg vízzel, szép lányokkal, egy teljesen egyedi, semmihez sem hasonlítható hely.
- Rettenetesen jó sportolók vagyunk. Arányaiban a világ legnagyobb aranyérmesei között vagyunk, mindezt köszönhetjük egy-két szívós honfitársunknak és olyan edzőknek, akik mindenféle lelki továbbképzés, tréning és egyebek nélkül simán érezték, hogyan kell mondjuk olimpikont faragni a gyerekekből.
- A magyarok igazságosak. Bár mindenfélében azok vagyunk, de mivel én énekes vagyok, példának a zenei életet hozom, mert azon is elég jól látszik. A világ legnagyobb országaiban a show és a szuper megjelenés okán is simán lehetsz sztár. Ostoba külső dolgok és pénzvillantás, ennyi kell alapvetően a sikerhez, esetleg egy kis hang ha van, nem baj. Na ez nálunk nem megy. Mi ezen röhögünk. A magyarok a zenében és másban is azonnal felismerik a tehetséget, nincs szükségünk külső díszekre, fényekre, nagyszínpadra ahhoz, hogy tudják, hogy valami jó vagy nem. Igazságosak vagyunk: ha például zenésszel találkozunk, a zenéjére figyelünk, akárhogy kinézhet, akármibe öltözhet, nem fogjuk kevésbé vagy jobban szeretni tőle. Mert pontosan felismerjük a tehetséget, nekünk nem kell hozzá segítség, köszi! A művészetekben btw. világsznívonalon jeleskedünk.
- Önállóan gondolkodó egyéniségek vagyunk. Talán a fenti tulajdonságok elegye az a jellemvonásunk, hogy nem birkulunk. Nekünk a hülyeséget nem lesz könnyű beadni. Aminek nincs értelme, azt megkérdőjelezzük, nem vagyunk olyan buta nép, akinek bármit le lehet nyomni a torkán. Tőlünk aztán a világ állhat velünk szemben és mondhatja, hogy az Ég mondjuk zöld, nyugodtan erőlködhet bárki, minket nem érdekel a többség szava, önállóan tudjuk, hogy az ég kék. Nem nem hiszünk el bármit csak azért, mert sokan állítják.
- Nem irígykedünk, nem is lenne mire. Simán odaadjuk az utolsó szál ciginket, ha éppen van. Okosan felmérjük, hogy ez a fajta nagyvonalúság az anyagi helyzetünkön mit sem ront.
- A legmélyebbről is kihúzzuk magunkat, mindig találunk megoldást. Méghogy mi nem vagyunk pozitív gondolkodók? Mi, aki hetvenezret keresünk és ebből száznegyvenet hiteltörlesztésre költünk? Mi, magyarok, nemcsak pozitívak, de csodatevők is vagyunk. Olyan dolgokat is előteremtünk, ha kell, amikről még mi sem gondoltuk volna. Minden nap képesek vagyunk átlépni a lelki és fizikai határainkat.A legmélyebbről is feljövünk bármikor, rutinosan.
- Nem vagyunk villogós, felszínes banda. Ha pénzhez jutunk az első gondolatunk nem az, hogy milyen autót, vagy más menőséget vegyünk, amivel másokat alázhatunk az utcán. Ez minket nem érdekel. Inkább fektetünk vállalkozásba, vagy más okos, netán jövedelmező dologba, ha van mit.
- A családi kapcsolataink szorosak. Bár a legtöbben elég nagy anyagi szarban vannak, a szülők itt mégsem várják, hogy a gyerek 18 legyen és kirepüljön. Sőt, rettentően furcsálljuk ezt a hozzáállást. Akármilyen kicsik és problémásak a kölkök, nem passzoljuk át a lehető legtöbbször gyerekeinket dadáknak és babysittereknek, hogy tovább élhessük a régi életünket, hanem szembenézünk a szervezési problémákkal, és megoldjuk a gyerekeink ellátását mi magunk egyedül, vagy nagyszülőkkel. Megoldjuk. Inkább hajnalig fent maradunk, inkább három állást vállalunk , de a gyereknek mindene meglesz. Az a szoba, amelyik a kis Zolikáé volt, élete végéig az övé marad. Nem lesz belőle konditerem, zimmerferi, lomtár, mert az a gyerek szobája. Zolika abba bármikor beköltözhet. És be is fog, amint hazajött mondjuk Angliából.
2013. július 21., vasárnap
13 megdonthetetlen teny a magyarokrol...
2013. június 20., csütörtök
Nyaraltunk (ismet)
Voltunk nyaralni, ami kulon orom, es hosszu tervezest - szervezest igenyel, a nagy szerencse mellett, ugyanis nekem kotott szabim van. Ehhez kell mindent igazitani - vendeglatast, nyaralast, szorakozast, utazast.
Hat, ehhez igazitva majus vegetol junius vegeig voltak vendegeink, es kozben eljutottunk egy tiz napos Vietnam - Kambodzsa korutra.
Elso allomasunk Hanoi varosa, Vietnamban. Hanoi tobb, mint ezer eves tortenelme alatt tobbszor volt Vietnam fovarosa. Tobbszor volt kinai megszallas alatt, megszalltak a franciak is egy idoben, aztan Amerika is, de mindent tulelt.
Nevezetessegei az operahaz, a Ho Si Minh-mauzoleum, a Nemzeti Történelmi Múzeum, a Forradalmi Múzeum, a Nemzeti Szépművészeti Múzeum, az Irodalom Temploma, az Egyoszlopos Pagoda, Hanoi Zászlótornya, a Vizi babszinhaz.
Nevezetessegei az operahaz, a Ho Si Minh-mauzoleum, a Nemzeti Történelmi Múzeum, a Forradalmi Múzeum, a Nemzeti Szépművészeti Múzeum, az Irodalom Temploma, az Egyoszlopos Pagoda, Hanoi Zászlótornya, a Vizi babszinhaz.
Hanoi lakoinak szama kozel 4 millio - ez Vietnam masodik legnagyobb lakossagu varosa Saigon, a fovaros utan; am a legnagyobb teruletu varos. A varos teruletenek 7%-at teszi ki az uthalozat - ami azt jelenti, hogy orasi a forgalom, ha dugo van, akkor az nagy dugo. Az emberek szegenyek, ebbol kifolyolag keves autot lattunk az utakon. Kozlekedesi szabalyok vannak - de senki nem tartja be (legalabbis igy meselte Tuan, az idegen vezetonk), nem ritkan lattunk 4-5 fos csaladokat kis robogon utazni. A sok motor miatt a szmog nagyon magas, utolag azt mondom, vihettunk volna magunkkal nehany maszkot.
Megerkezesunk estejen a Vizi babszinhaz eloadasat tekintettuk meg egy finom vacsora utan.
A masodik napon Ho Si Minh mauzoleumat neztuk meg - kivulrol. Tobb kilometeres sorba nem szivesen alltunk be a 7876554 fokos melegben, inkabb a kornyek egyeb latnivaloit neztuk meg, mint pl. Ho Si Minh apo lakohazat, az autoit, a halas tavat, a kozeli Egyoszlopos Pagodat es az Irodalom Templomat. Mind - mind gyonyoru volt, es alomszep, es ... :)
Visszaterven arra, hogy az emberek nagyon szegenyek, a mi (akar magyar, akar szingapuri oldalrol) szemunkkel olcso minden. Az alku kotelezo, ha szerencses es fifikas vagy, a kikialtott ar negyedeert megkapsz mindent. Ha Zoli alkuszik, akkor otodeert is :)
A ket szmogos nap utan jol jott a Hoa Lu-i es Tam Coc-i kirandulas.
Hoa Lu Vietnam osi fovarosa, mintegy 90 km-re delre fekszik Hanoitol. Sziklak veszik korul harom oldalrol, amik tokeletes vedettseget szolgaltak a regi idokben. Templomok, szentelyek, palotak talalhatok a varosban mindenfele. A latnivalok a Le Dai Hanh tempmlom, a Nhat Tru Pagoda,
a Nhat Tru templom es pagoda es a Thien Ton barlang.
a Nhat Tru templom es pagoda es a Thien Ton barlang.
A Tam Coc kifejezes jelentese: harom barlang. Kis ladikokkal a Ngo Dong folyon, rizsfoldek es meszko sziklak kozott mentunk, 3 barlangon keresztul. Erdekes latvany volt, ahogy labukkal hajtottak a helyiek a kis ladikokat. Ami negativum az az, hogy a helyiek igen eroszakos egy nepseg. Volt lehetoseg (termeszetesen arany arban) feluton uditoket venni. Anyaval egy hajoban ultem (hehe, milyen jo hasonlat), es a mi hajtoink jeleztek, hogy nagyon szomjasak, es vegyunk nekik uditot. Mondtuk, nem-nem, van nalunk sok viz, adunk azt. Erre letettek az evezot, hogy marpedig ok nem mennek tovabb (vissza a kikotobe), amig nem veszunk nekik valamit. Nem volt mit tenni, vettunk nekik inni - amit termeszetesen nem ittak meg -, de nem kaptak borravalot, pedig akartunk adni, mert egeszen eddig a vasarlos pontig kedvesek voltak. Ez tenyleg rosszul erintett minket. Azt azert be kell vallani, hogy a latvany, a barlangokon keresztulcsonakazni megert minden penzt, es orok elmenyekkel gazdagodtunk.
Ket es fel nap Hanoi utan Ha Long obolbe mentunk egy 2 napos hajokirandulasra. A Ha Long-obol 1994-ben az UNESCO termeszeti vilagoroksegi helyszinei koze tartozik. A Vietnami obolben talalhato, rengeteg szigettel korulzart terulet. A szigetek nagy resze lakatlan, tobb szaz meter magas a legtobbjuk; novenyzet, a nagyobb szigeteket dzsungel boritja. A legenda szerint az obol a tengerhez kozeli hegyekben elo sarkany kozremukodesevel jott letre. Amikor a sarkany aparthoz szaladt, farkaval mely barazdakat huzott a foldbe, amit elarasztott a tenger, miutan a sarkany a vizbe merult. Az idojaras es az ar-apaly valtakozasa barlangokat alakitottak ki - mi is atmentunk egyen, es hat igen nagy harc volt visszamenni rajta, ugyanis jott a dagaly, es nem akart minket kiengedni!
A kikotobol egy kis hajo vitt at minket a nagy hajora. Gyonyoru volt a hajo, maximalisan felszerelt, a szemelyzet pedig egyszeruen tunderi. Egyikunk sem mondana profinak oket, mert igenis tortentek apro malorok es gixerek, ugyanakkor tunderiek, kedvesek, kozvetlenek, segitokeszek is voltak, ugyhogy a maximalis 10 pontbol 11-et adunk nekik.
Az elso este finom vacsora utan tangram jatekkal szorakoztunk, majd mindenki ment nyugovora. Alig vartam mar, ugyanis a kikotobe Hanoibol kozel 3, de inkabb 4 ora volt az ut, es en sajnos hanyos-rosszullevos autoban utazo vagyok (altalaban csak autoban es buszon, egyeb utazasi eszkozon tunetmentes). Preventiv jelleggel mar indulas elott belottem magam gyogyszerrel, ugyhogy meg a hajon is mozgott minden korulottem, alig vartam hogy aludhassak.
Masnap egesz napos hajokirandulasra mentunk, kajakoztunk barlangon at, usztunk obolben, aludtunk fedelzeten, igazgyongy-farmot latogattunk meg... Es Zoli keszulodott valamire...
Tehat a hajos kirandulas soran sok-sok szikla megcsodalasa utan egy obolben horgonyozott le a hajo, es kenuba ultunk. Zoli meg sosem kenuzott, en eletemben ketszer vagy haromszor, a legutobbi is evekkel ezelott volt, mentomellenyt nem kaptunk, ugyhogy felelemmel tele voltunk. Egy barlangon atevezven kis obolbe kerultunk, ami alomszep volt. Aztan vissza kellett menni, es jott a dagaly... Mi, puhanyok vert es verejteket izzadva jutottunk keresztul a barlangon. Utana finom ebed vart a fedelzeten friss tengeri herkenytukbol, csirkebol, zoldsegekkel. Delutan esett az eso, nem voltak szep fenyek, am pont emiatt, kulonleges kepeket csinalt Zoli(m). Keso delutan igazgyongy - telepet latogattunk meg. Megsajnaltam a kagylokat, akiket mestersegesen megtermekenyitenek, majd egy dobozba raknak, es az a dolguk, hogy eveken keresztul az a belejuk rakott idegen anyagot novesszek, majd kirantsak oket a vizbol, felbontsak oket, hogy van-e bennuk valami vagy nincs, majd pedig eladjak vacsoranak. Greenpeace hol vagy?????!!! Kialtottam magamban, hiszen ez tomeges allatgyilkossag, vagy nem?
Masnap reggel elkoszontunk az Oboltol, es Zoli elvarazsolt. A fedelzeten elmeselte, hogy az ejjel uszott a tengerben, es talalt egy gyurut, amit nekem ad(na), ha elfogadom. Elfogadtam, ami azt jelenti, hogy el vagyok jegyezve :) Ennel szebb lanykerest senki nem almodhat maganak, arrol nem is beszelve, hogy ennel jobb embert, mint a Zoli, senki ne is almodjon maganak, mert Zoli az egyetlen, megismetelhetetlen, egyedi, es az ENYEEEEEEEEEEEEEM!
2013. március 29., péntek
Szulinapok
Kicsit utolagosan, de nagyon boldog szuletesnapot mindkettonknek!
Sok sok tervezgetes es keresgeles utan - ugy gondolom, gyonyoru, hasznos es igazan szemelyre szabott ajandekokkal leptuk meg egymast. Bicikli es kenyersuto. Zolirol is keresek majd kepet, es felteszem - de nem lelem (meg). Viszont isteni kenyereket csinal, es a francba a 90 napos dietammal, alig varom a szenhidrat napokat, amikor fincsi Zolikenyeret eszem :)
A 90 napos dieta azert kemenyen bekavar az eletembe, pl. a szulinapunkon mindketszer feherje napom volt. Torta marpedig kell szulinapon, de hogy es mibol? Hat, tobbek kozott ekkor nyitom ki Attila es Judit 90 napos dieta blogjat, ahol meg mindig jobbnal jobb recepteket talalok, tobbek kozott ezt a finomsagot, amit meg is osztok veletek (kicsit atalakitottam). Az eredeti recept itt talalhato. Az atalakitott receptet osztom meg veletek.
1 db mango (itt sok fajta van, mi ezt szeretjuk, itt balra)
200 afonya
2-3 evőkanál barnacukor
2-3 evőkanál szőlőcukor
500 g túró
2 db tojás
6 evőkanál zabpehely (itt nincs zabkorpa)
vaj
A mangot cikkekre vagom es a kivajazott, barna cukorral meghintett formaba teszem az afonyaval egyutt. A tojasokat kettevalasztom, Zoli a feherjebol kemeny habot ver. En kikeverem a sargajat cukorral, a turoval, a zabkorpaval . 0ikkekre vágjuk és a kivajazott, barnacukorral meghintett formába rakjuk a gyümölcs darabokat.
A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjékből kemény habot verünk. A sárgákat kikeverjük a cukorral, a túróval, a zabpehellyel es ovatosan belforgatom a tojashabot. Rakanalazom a masszat a gyumolcsre, a tetejet kis barna cukorral megszorom, es 200 fokon 25 percig sutom.
Miutan kiveszem a sutobol, kiboritom egy talra, es kihutom (langyosan is isteni egyebkent).
Szoval, mindent osszevetve, nagyon finom szulinapi tortank lett! :)
2013. február 14., csütörtök
Nyaralas januarban es februarban
Zoli batyja es a sogora meglatogattak minket, majdnem 3 hetet voltak nalunk, elmenekulven a hideg teltol a mi meleg telunkbe.Tobbek kozott Phuketen voltunk - errol mar tettem fel kepeket, most adom a fiuk kepeit. A fiuk egy hetet voltak, logattak a labukat a tengerbe, napoztattak hasukat, mig en dolgoztam... Hogy is fogalmazzak elegansan es szepen? Nagyon - nagyon irigyeltem oket :)
Aztan meg voltunk a Gardens - by - the Bayben, ami Szingapur legujabb
latnivaloja. A Gardens - by - the Bayt epp tavaly adtak at, mikor ide
erkeztunk. Tobbszor eljatszadoztunk a gondolattal, hogy eljovunk,
korbenezunk, de aztan megsem sikerult. Na de most!
A varos egy
kieso reszen epult fel a komplexum - nagy, szabadteri parkok es kertek,
amik a kornyek novenyvilagat, a tortenelem soran termesztett
haszonnovenyeket mutatjak be (tobbek kozott), valamint a jovo
mesterseges fait. Na jo, csak viccelek, szo nincs jovobeni mesterseges fakrol. Van egy
ugynevezett ezust es aranykert, ahol nagy betontombokbol es kabelekbol
allo fak merednek az egbe. Nemelyikre fel lehet menni, van koztunk
fuggohid, az egyik tetejen etterem van. Es estenkentent zenes fenyjatek
is.
A sok szabadteri kerten es parkon tul van ket gigaszi meretu uveghaz. Az egyiket nevezzuk szaraz uveghaznak, ahova a vilag minden tajarol hoztak es telepitettek novenyeket, a kaktuszoktol az olajbogyofakon at egeszen a muskatliig. A masig uveghaz pedig legyen a nedves, amiben egy 7 emelet magasrol leomlo vizeses fogadja a bejaratnal a latogatokat. Gyonyorom, fenomenalis, lelegzetelallito!
(Ez a nocomment resz: nana, hogy az egesz tele van, rengeteg az ember, a jegyert sorbanallas egy ora - am odabenn megsem tunik telinek, tomottnek, zsufoltnak. Minden tokeletesen meg van szervezve, utiranyok egyertelmuek, akadalymentesitett minden, mindenutt van mosdo, es tisztak!)
Mindenfele ember megfordul itt :)
A fiuk elmentek meg a Sentosan levo Universal Studioba, ami egy nagy - nagy vidampark, tele hullamvasuttal. Nagyon jol ereztek magukat. Mig Thaifoldon irigykedtem rajuk, itt nem - a hullamvasut nem az en gyomromnak es lelkemnek valo.
2013. február 10., vasárnap
Elnézést....
Jeleztétek többen, hogy nem irunk, hogy el vagyunk tűnve... Elnézést kérünk, de.... De dolgozunk ezerrel, vendégek vannak nálunk, nyaralunk, kinai új év volt, és sokat esik az eső, és a csillagok állása sem a legjobb. Nemsokára többet fogunk irni, meg képek is lesznek fenn, jó sok, mert van ám miről irni valónk, de majd amikor lesz rá időnk.
Addig is adok néhány képet, a többit majd Zoli :)
2013. január 12., szombat
Munkas napok mindenkinek
Veget ert az aranyelet... Eddig tartott a delelott tizig alvas... Eddig tartott a napozas delutan kettokor a medence partjan... Januar 2. ota dolgozom en is, es boszen gyarapitom az orszag GDP-jet. Irtam korabban a munkahoz jutas nehezsegeirol itt, egy korabbi bekezdesben. Most az elso masfel hetrol irok, es meselek a munkamrol.
Szerencses vagyok, mert a szakmamban sikerult munkat kapni, igy azt csinalhatom, amit egyreszt szeretek, masreszt amiben gyakorlatom van. Szerencses vagyok, mert gyalog fel orara van a munkahely, busszal maximum 8 perc. Egy autista kozpontban dolgozom fejlesztokent felnottkoruakkal. A neve Saint Andrew's Autism Centre (Szent Andras Autista Kozpont), a weboldal cime pedig: www.saac.org.sg Tobb egyhaz es civil szervezet osszefogasaval, valamint kormanyzati tamogatassal letrehozott iskola es napkozi az intezet. Modern epulet, targyi eszkozokkel maximalisan felszerelt, fiatal kollegakkal teli hely ez, ahol a kisiskolas koru autistak iskolaba jarnak, majd onnan atkerulnek a napkozibe, ahol lehetoseg van kulonbozo munkatevekenysegek elsajatitasara, s ezaltal kulso munkahelyen dolgozni. Ez igy szepen es jol hangzik, es nagyon jo.
Az elso heten mar tul is vagyok - szokatlan ujra dolgozni, el is faradok. Ugyanakkor nagy kihivas, mert rajtam kivul mindenki pszichologus, csak en vagyok az egyetlen szocos (plusz az irodistak, akik nincsenek napi kapcsolatban a kliensekkel),a legtobben (szinte mindenki) frissen vegzett, ennyi munkatapasztalata nem is nagyon van senkinek mint nekem, csak a fonokoknek. Kihivas azert is, mert nem ebbe a kulturaba tartozom, nem beszelem a helyi nyelvet, a magyarorszagi es a brit fogyi ellatas is teljesen mas kulturaju es szokasu mint itt, ugyhogy sokat kell tanulnom. De ami lenyeg az az, hogy a fogyi itt is fogyi, ott is fogyi - elfogadasra, megertesre, iranyitasra, tamogatasra, meghallgatasra van szuksege.
A kozvetlen kollegak is nagy feladatok ele allitanak a mindennapi munkaban (LECCI KULDJETEK LESZAROM TABLETTAT!), amiket alazattal fogadok, es kozosen megbeszeljuk a kihivasokat, a tennivalokat. Neha mokas, hogy nem ertik amit mondok (szerintuk az akcentusom miatt, de szerintem meg azert, mert nem mindig akarjak megerteni, mert csak a szakmai dolgokat nem ertik meg), ugyhogy mashogy mondom el. Lelkesen tanitanak szingapuri angolul, amit lelkiismeretesen magameva teszek, es masnap referalok beloluk. Egy kis szingapuri nyelvlecke (elonyben vannak azok az olvasok, akik beszelnek angolul, vagy legalabbis ismerik az angol nyelv hangzasat):
A munkat elvezem! Nagyon kellett nekem mar a munka - most mar csak ugyesnek kell lennem, hogy a probaido utan is megmaradjon, es ezert mindent megteszek. Ami a feladatom: reggel bemegyek a munkahelyre, elokeszulok a napra, 8.45-kor fogadom a klienseket, akiket vagy a szulok hoznak be, vagy iskolabusszal jonnek, majd 9-kor istentisztelet, majd a terembe kiserem oket, megbeszeljuk a napi feladatokat es programokat, majd kis torna kovetkezik, es utana munkafoglalkozas, ahol irodai munkat tanulnak a fiokak. Eztan ebed a kozeli hawker centerben (olcso, friss, finom, valtozatos kajak), majd kis piheno utan kis munka vagy szorakozas, es a fiokak mennek is haza. Eztan meg ket ora, amikor lehet jelentest irni, amikor lehet fejleszto angyagot elokesziteni, amikor felkeszulhetsz a masnapra, meg ilyesmik. Nem is tudom, mi mindent irjak meg rola, ugyhogy kerdezzetek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)