Húsvét Portsmouthban

Húsvét hétvégére valami Londonon kívül eső programot szerettünk volna szervezni, már előtte 1 héttel kérdezgettem a kollégákat, hogy mit ajánlanának ami mondjuk egy napon belül oda-vissza járható. Több ötlet is elhangzott de a legszimpatikusabb nekem Portsmouth volt.

Ez Anglia egyik legnagyobb kikötővárosa, hozzávetőlegesen 100 km-re Londontól délre és itt található a Historic Dockyard (hajógyár) ahol is két korabeli, eredeti hajó is látogatható, a HMS Warrior 1860 és a HMS Victory. Ezeken felül még a látogatók számára elérhető a Mary Rose Múzeum, A Royal Navy (Haditengerészeti Múzeum), az Action Station ami egy szórakoztató központ szimulátorokkal, különféle katonai egységek bemutatásával, és mindenféle tanító jellegű bemutató anyaggal végül pedig egy kikötő túra egy kis hajóval. Izgalmasnak és érdekesnek tűnt, úgyhogy eldöntöttük Vasárnap irány Portsmouth. A vonatjegyeket megvettük előre, a Waterloo vonatállomásról indulással 64 font volt.

Félóránként mennek a vonatok, de mivel 2 és negyed óra az út, így a korai indulás mellett döntöttünk. A kiszemelt vonatunk a reggel 7.30 vagy 8.00-ás volt, hozzászámolva hogy innen tőlünk 40 perc kell Waterloo-ra kiérni. Reggel hajnalban keltünk, Andi csinált pár szendvicset, egy termosz teát, pár almát, hátitatyó fel és reggel negyed 7-kor mentünk is a metróhoz.

Odaérvén zárt ajtó fogadott minket... Gyors informálódás után kiderült, hogy bizony Vasárnap az első metró ezen a vonalon 7.10-kor jön (legalább ezt is megtanultuk). Még így is simán 8 előtt értünk ki az állomásra és a neten találtunk rá, hogy pont van Április 1-től akció ha valaki Londonból megy a kikötőbe vonattal és még induláskor megveszi a hajógyári belépőt, akkor közel 10 font a kedvezmény,a helyben vettel szemben, így ezt még indulás előtt az állomáson meg is vettük, 16 font/ fő és mindent magában foglalt a fentiek közül.

A 8.00-ás szerelvényre szálltunk fel, quiet kocsiba, azaz csendes kocsiba, ahol se telefon, se zene használata nem ildomos. A helyekért korán reggel nem kellett harcolnunk, gyakorlatilag egyedül voltunk:)

Kis alvás, evés-ivás, zene hallgatás és meg is érkeztünk, pikk-pakk elrepült az idő. Nagyon nem lehet eltévedni, illetve nem igazán kell keresni hogy merre menjen az ember, lévén a vonat konkrétan bemegy a kikötőbe és az embert az HMS Warrior 1860 látványa fogadja.

Beváltottuk az akciós jegyünket, megtudtuk hogy a hajótúra minden fél órában indul délután 4-ig, majd nekiindultunk felfedezni a múltat.

Szerencsére délelőtt fél 11- kor nem sokan voltak még, így pár ember társaságában néztük végig a Warrior fedélzetét. 3 vagy 4 szintet is le lehetett menni egészen a gépházig, csuda jó volt látni az akkori körülményeket, hol éltek, dolgoztak a matrózok, hogyan működtek az ágyuk. Kaptunk egy 20 perces kis előadást, a gyalogságról és az ő fegyverzetükről, a karabélyról, a kardról amit szuronyként is használhattak, a tőrökről és sok érdekes történelmi adatot hallottunk. Hatalmas a hajó! Fent a fedélzeten az ember eltörpül, félelmetes az árbocok és a kötéltengerek látványa.

Ezután megnéztük a Mary Rose Múzeumot, majd átsétáltunk a HMS Victory-hoz, ez volt Nelson admirális hajója, a 104 ágyus csatahajó vezette a híres trafalgari ütközetet. A hajó egyik érdekessége, mindamellett hogy gyönyörű és óriási, az szűk és alacsony helyek a hajó egészében. Szó szerint csak görnyedve, néhol lehajolva lehet közlekedni, az akkoriban élő emberek jóval kisebb termetűek voltak mint manapság. Többek között lehet látni a azt a kabint ahol a trafalgari csata tervezése folyt, a helyet ahol Nelson meghalt, és belehet járni az egész hajót, ahol anno 800 ember élt. A csatáról aki akar olvasni, talál megannyi leírást a neten, egy dolgot azért megemlítenék. A híres zászlójel amit az árbocokra kötött jelzőzászlókkal közöltek, azóta is fennmaradt "England expects that every man will do his duty" ("Anglia elvárja hogy mindenki megtegye kötelességét").

Ezután átsétáltunk a haditengerészeti múzeumba ahol pont elkaptuk az éppen soron következő előadást a trafalgari ütközetről. Nagyon érdekesen volt megcsinálva, miközben kis történelmi áttekintéssel elmagyarázták a csatát a látogató csoportot 3 különböző korhű berendezésű terembe vitték ahol vetítéssel illusztráltak mindent. Amikor véget ért egy rész, átsétáltunk egy másik terembe, ott másik vetítés kezdődött, körülöttünk pedig mint egy kísértet kastélyban bábuk, tárgyak, berendezések, füst, hanghatások. A kb. 15 perces kis show után körbejártuk a múzeumot is, Andi kipróbálta hogyan kell a különféle matróz csomókat kötni, megcsodáltuk az ajándék részleget ahol akár méteres hajómaketteket is lehetett venni.
Ezt követően bementünk az Action Stationba, kipróbáltunk egy vadász repülő szimulátort (olyan igazi, repülő szimulátor, hidraulikával működtetett), jópofa volt, megnéztünk mindent és végül az irányt a hajótúrához vettük. Jól időzítettünk, rövid várakozás után megjött a hajónk, amire oly an 50 ember fér fel. 40 perces kis hajókázásban volt részünk, ahol kiemelt figyelmet kaptak a modernebb hadihajók is, melyek ugyanott állomásoznak Portsmouthban. Szemügyre vettük a nyílt tengerről is a Warriort és a Victoryt, illetve megcsodáltuk a kilátót ami a kikötő mellett magasodik. Még sétáltunk kicsit a kikötő melletti részen, majd 4 óra körül betértünk egy helyi pubba sörözni és ettünk egy helyi scampi & chipset, pihentünk, ittunk még egy sört és széles mosollyal az arcunkon 6 körüli vonattal indultunk vissza Londonba.

Élmény volt!