December - december

Ez a december nagyon más, mint az eddigi megszokott. Nincs hideg, nincs hó, nincs sötét reggel... Ez mind jó. Csakhogy mi a hideg, havas télhez vagyok hozzászokva. Meg ahhoz, hogy minden karácsony-lázban ég, minden fel van díszítve karácsonyra. 

Ez Szingapúrban kicsit máshogy van. Egyrészt a már említett hó-hiány... Másrészt a sok együtt élő kultúra mind-mind hatással van az "egységes" szingapúri kultúrára és szokásokra, ezért mind-mind egyformán jelen van, és nincsen egy uralkodó eszme/irányzat, mint otthon (ezért itt ünneplik a keresztény, a kínai, a maláj új évet többek között). Persze karácsonyi díszítések itt is vannak országszerte, városszerte. Az angolszász hagyományok máig élnek, mint pl. a gyömbérember, a karácsonyi pulykasült és természetesen a karácsonyi dalok mindenütt... Mókás egyébként hallani a hófehér havas karácsonyról szóló dalokat egy olyan helyen, ahol nappal 32 fok van (este 10-re lehűl 27-re). Igazi fenyőfák nincsenek (természetesen, mert ebben a hőségben két nap alatt elhullajtanák leveleiket), csak műfenyők. Mindent összevetve minimális karácsonyi hangulatunk van. 

Adventi koszorúnk már van, ezzel segítve karácsonyi hangulatunk emelését. A mi koszorúnk alapja egy egyszerű hungarocell alap. Lehet kapni műfenyőből készültet, de olyan lagymatagok szegények, hogy az élettől is elveszik kedvemet... Tömött moha-alapok nincsenek (az időjárás végett ne is legyenek). Lehet még fűzfa alapokat venni, de azok engem tövis koszorúra emlékeztetnek, az pedig egy másik, szomorú történet, úgyhogy kizárásos alapon maradt a a hungarocell alap. Ezt bevontam díszítő szalaggal és dekor ragasztó pisztollyal (ami speciális gyantát olvaszt meg, és így ennek segítségével szinte mindent össze tudok ragasztani) rögzítettem hozzá a mécseseket, a fahéj, az ánizs és a szegfűszeg darabokat és a két masnit. Nem nagyon lehet itt gyertyákat venni, úgyhogy nekünk IKEA temető - stílusú mécseseink vannak (még londoniak), míg Szilvi színes szülinapi gyertyákat tett a koszorújukra. Nagyon szép darab, jó hangulatot csinál, kellemes illata van, és természetesen akár jövőre is használható lesz, ami a takarékoskodás egy formája. 

Az adventi naptárunk elég alternatívra sikeredett, ugyanis a csoki elolvad szobahőmérsékleten, helyette azt találtam ki, hogy 24 csipeszt felakasztottam a falra, mindegyikbe egy-egy papírdarabkát tettem apró kedvességgel megtöltve. Zoli feladata minden nap egyet kinyitni és örülni neki. A neki örülés nem kötelesség, de ő nagyon örül nekik :D 

Mikulás is járt nálunk csomaggal, ajándékkal. 

Hangulatserkentőként a mézeskaláccsal is próbálkoztam. Imádok sütni, de ez eddig kimaradt az életemből (gyakorlatilag még sosem csináltam). Ám az idén neki futottam. Sok recept átnézése után Moha receptjére esett választásom. Az ő gasztroblogjából már több receptet készítettem el, és mindig nagy sikert arattak az étkek. Ezért esett erre a mézeskalácsra a választásom. Meg azért, mert relatíve kevés hozzávalót is kér a recept. Minden esetben, amikor új receptet próbálok ki alkalomra, néhány nappal / héttel előtte megsütöm ugyanazt próbaként. És természetsen a próba mindig tökéletesen sikerül, míg a mestermű nagyon nem. Ez természetesen most is így történt - a próbasütés isteni lett: jól gyúrható és nyújtható a tészta, finom az íze. Aztán a valódi sütés, amit Vikivel, egy öt éves tündérrel készültem kiszaggatni és megsütni már nagyon nem sikerült jól, dehát így van ez, egyszer fenn, egyszer lenn. Viki mindenesetre kitartóan drukkolt, amíg szerencsétlenkedtem a tészta nyújtásával. (Apropó, kinek van ötlete, hogy a már két napja álló, túl kemény mézeskalács tésztát hogy lehet megpuhítani?) Ügyesen kiszaggatta a csillag és szívecske formákat, lukakat fúrt bele, hogy  fel lehessen akasztani, majd a sütőpapírra tette őket. Aznap este Viki nálunk aludt - másnap jött a családja többi tagja, és Timivel, a 3 éves kishúgával közösen kidíszítették színes tojás fehérjével és kis cukorkával a már kész mézes kalácsokat. A kalácsok most a sütőben száradnak, és majd a karácsonyfájukra kerülnek.

Karácsonyfánk is van (természetesen műfenyő a környezetvédelem és a takarékosság jegyében, valamint a választékvégett, hogy csak műfenyőt lehet kapni), bár még csak dobozban. Égőkat is vettünk rá. Persze ez sem lehet egyszerű, ha én is benne vagyok a történetben, ugynis Szingapúrban háromágú a dugó, mint Nagy-Britanniában, a boltban vásárolt égősor (made in China) dugója kétágú, mint otthon. Még jó, hogy van átalakítónk hozzá. De hogy őszinte legyek, eszembe nem jutott volna az égő dugóját megnézni a boltban. A díszek pedig mézeskalácsok lesznek és papír csillagok. A csillagok elkészítése egyszerű, és a színes ötletek blogon található (kékre tessenek kattintani az elkészítési útmutatóért).

Már csak a karácsony előtti takarítás van hátra, meg a bevásárlás, és éljen karácsony!