Étkek

Azt már említettük korábban, hogy az ételek árának értéke nem minden esetben ugyanaz, mint amit megszoktunk Magyarországon vagy Londonban. Érdekes, hogy 20 deka trappista sajt árából egy tál frissen készült meleg ételt lehet kapni az úgynevezett foodcourtokban vagy hawker centerekben. A következőkben róluk mesélek.

A Hawker Centerek / food courtok általában forgalmas csomópontokban épültek (vasútállomások, piacok közelében; ám manapság már nagy bevásárló központokban és más kereskedelmi helyeken is megtalálhatók) az 1950-1960-as években, mivel a gyors városiasodás folyamán egyre nagyobb igény merült fel az olcsó meleg ételeket árusító helyek iránt. Az akkori kormányzat acélból építette meg ezeket, hogy az engedély nélkül működő kifőzdéket és utcai árusokat egy helyre tömörítse, és egységesített szabályozás alá vesse és később ellenőrizze, felügyelje azok működéést. Ezek előfordulása általános Szingapúrban és Malajziában. A kettő között a nagy különbség az, hogy a food courtok légkondícionáltak, tisztábbak mint a hawker centerek, ezáltal kicsit drágábbak is. Ez senkit ne ijesszen el a hawker centerektől, ugyanis magas higiénés előírások szabályozzák a működésüket, rendszeres élelmiszeripari és egészségügyi ellenőrzésekkel biztosítja a kormányzat a kiváló higiénés állapotokat és a megfelelő, egészséges alapanyagok beszerzését és felhasználását. A hawker centerekről a www.myhawkers.sg interaktív internetes portál ad hasznos információkat, és ezen a portálon keresztül lehet elérni a működésüket felügyelő kormányzati szerveket, amennyiben reklamálna az ember minőségi kifogás / higiénés probléma miatt. 

Tehát általában úgy néznek ki ezek a helyek, hogy egy teret körbe ölelnek a kifőzdék, ahol megtalálható minden: csirke, hal, sertés, marha ételek, zöldséges ételek, levesek, gyümölcslevek (frissen készültek), édességek. Muszáj kiemelni, hogy minden frissen készül, szem előtt! Általában halételeket szoktam enni; a hal itt sokféle tengeri herkentyűt és (míly meglepő) halat jelent: rák (több féle), polip, lazac, másféle halak, kagyló... Több féle ízesítésben lehet kapni számos körettel (tészta, rizs, zabpehely); bár azt hiszem kijelenthető, hogy általánosságban mind csípős és szinte mindben van gyömbér, ami isteni ízt ad az étkeknek. 

Egyik nagy kedvencem a leveses néninek hívott kifőzde, ami szinte mindenütt megtalálható, és van, ahol bácsi a néni. A dolog úgy néz ki, hogy van egy pult, tele rakva zöldségekkel (zöld levelek, saláták, paradicsom, hagyma, gombák ....), tofuval (legalább 3 féle módon előkészített; natúr, sült vagy rántott), általában nyers húsokkal (főleg hal, rák, halgolyók - majd róluk még írok -, polipok) és egyéb nyalánkságokkal, mint a mindenféle tengeri zöld algák, főtt tojás. Ezekből egy tányérba kiválaszt 6-7 darabot a vásárló, és odaadja a pult mögött álló néninek / bácsinak, aki összevagdossa a hozzávalókat, beleteszi egy kosárkába, amit egy nagy kondérban főz néhány percig. A kondérban valamiféle lé bugyog (talán hús alaplé?) - tehát ebben főzi néhány percig a kiválasztott hozzávalókat és egy másik kosárkában a kiválasztott tésztát főzi; majd megkérdi, hogy levesként vagy száraz ételként kéri-e a vásárló az étket. A kettő között az a különbség, hogy így is - úgy is kap a vásárló levet, csak ha szárazként, akkor keveset egy kis tálkában mellékelve, a levest meg no komment. Tehát a tésztát és a kiválasztottakat néhány perc után egy nagy tányérba teszi a néni, és jó étvágyat hozzá! Lehet ízesíteni szójaszósszal, pepperoni paprikával vagy chili paprikával. Pálcikával és kanállal eszik az emberek ezt a finomságot. A térfogata kb. 5 deci, de inkább több, úgyhogy egy főételnek lazán elmegy ez az étek. Másik kedvencem Tom Yam leves, ami nagyon csípős tengeri herkentyű leves.