2012. április 22., vasárnap

Zoltán, a hős - II. fejezet

Arról már írtam korábban, milyen hős ez a Zoltán (likvidálta a döglött galambot az ablak elől). 
Tegnap ismét bebizonyosodott, hogy az én Zolim egy hős - vásároltunk. Nadrágot és cipőt szándékoztam venni, és egy busznyira van tőlünk a Westfield. Kemény 4 - 5 órán keresztül kerestük a cipőt. Nadrágot fél óra alatt találtam.
Persze azért órákat is néztünk Zolinak (felfrissülésképp), meg vettünk sampont, arckrémet (hogy szép és illatos legyen ez a Zoli), ebédeltünk (mert éhesek voltunk). 
Ilyenkor (meg úgy általában is) rájövök, milyen szerencsés vagyok én, hogy van egy privát SZUPERMENem :D

Nincsenek megjegyzések: