2012. december 30., vasárnap

Szingapuri karacsony rovidgatyaban

Bevezeteskent nezzuk miket tapasztaltunk idojaras teren, foleg az elmult ket es fel honapban. Ahogy hallottuk a helyiektol, kollegaktol itt az esos idoszak, a monszun valamikor Oktober kozepen kezdodik es tart uj evig. Ezt gyonyoruen lehetett is erezni, nap mint nap egyre tobb volt a sotet borongos ido es az eso. Az eso altalaban igen intenziv, otthon ritkan tapasztalt -az ablakon sem latni ki tipusu- viszont aranylag rovid, 1-2 orat tart. Tiszta napsuteses ido hetente egyszer ketszet volt csak. A homerseklet is erezhetoen lelhult, na persze panaszra semmi ok es a cimben szereplo kis moka is erre utal. A leghuvosebb 24 fok volt amit mertunk ha jol emlekszem. Most December vege fele, az unnepek kozeledven valahogy olyan erzesunk volt hogy kezd visszafordulni minden es egyre-egyre kevesebb a borongos ido, es tobb a napos. A homerseklet szerintem atlagosan olyan 28 korul mozog, a paratartalom eleg magas. 
No hat ebben az idojarasban futottunk neki az idei karacsonynak. Erdekes erzeseket mozgatott meg az emberben amikor elment bevasarolni es mindenhol szoltak a karacsonyi dalok, szepen feldiszitve minden, de ugyanugy mindenki papucsban, rovidgatyaban, poloban maszkal. Fat is vettunk, persze mu, de vegulis nekem semmi bajom vele, ranezesre senki nem mondja meg hogy nem elo. Andi csinalt ra diszeket, csodaszep masnikat, es sutottunk mezeskalacsot is, amiket felaggattunk a fara disznek, na meg persze eszegetunk is olyan sok keszult, hogy meg mindig akad egy-ket darabocska:).
Es ne feledkezzunk meg Andi csillagos otos sajtos rudjarol sem. Ebbol sem ket darabka fogyott.
Vendegeink is voltak, Vera-Gyula paros. Gyula dolgozott este 5-igy nem akartuk tulvallalni a karacsonyi keszulodest. Hoztak egy remek kis karacsonyi kosarkat, benne pulykaval es sonkaval, ehhez keszitettem 3 fele krumplipuret. Egy ceklasat, egy zoldborsosat es egy simat. Emelle keszult egy mangos, sargadinnyes, maracujas salata joghurtos, mezes ontettel es egy szuper kis torta
.
A karacsony velejaroja a halaszle es vendegeink kulon kerese is ez volt, igy hat eletem elso halaszlevet is elkovettem. 
Vettunk 1 talca lazac fejet, 1 talca hal ikrat es belsoseget es ket friss -jegrol pattant- jokepu tilapia-t. A tilapia troposi eredetu halacska, ha jol tudom Amerikaban nagyon szeretik es a helyi magyar kozosseg is ezt ajanlotta a halaszlebe. Tobb helyrol is kaptam tanacsokat, majd nagy levego es nekikezdtem. Eloszor kifileztem a halacskakat es a szep tiszta husit felretettem. Majd kicsit megpucoltam a lazac fejeket es ket nagy fej hamgyat felvagva egy nagy labasba feltettem foni oket. Mellettettem a tilapiak filezes utan maradt csontjat es uszonyat, a fejeket es a belsosegeket. Bo 2 oran at foztem lassu tuzon, majd  hozzaadtam a meg otthonrol hozott piros paprikat. Nem kevertem el, hagytam hogy a zsiros felszinen a paprika feloldodjon, majd lepasziroztam, beizesitettem. Talalas elott hozzaadtam a hal filet par percet forraltam rajta es zsuppssz el is fogyott.

A tortanal nezelodtunk meg karacsony elott, hogy mi legyen a befuto es talaltunk egy ranezesre szuper jonak tunot, az eredeti recept itt ugyhogy erre is esett a valasztasunk. Elso nekifutasra eleg neheznek tunt, de miutan vegeztem vele azt kell mondjam nagyon egyszeru es finom is:)

A tesztahoz:
- 50g kakaopor
- 1 kavescseszenyi kave
- 200g vaj
- 100g cukor
- 100g liszt
- 1,5 tk sutopor
- 2 tojas

A kremhez:
- 200g vaj
- 4 evokanal kakao
- 100g porcukor

A grillazshoz:
- 150g cukor
- dio
- szolo

A sutigolyokhoz:
- maradek teszta (lasd lentebb majd)
- maradek krem
- 100g etcsokolade

A grillazsos csokitorta receptje es elkeszitese:

Eloszor is melegitsuk elo a sutot 160 fokra legkeveresen, majd vajazzuk es lisztezzuk ki a tortaformat. Az eredeti recept nem ter ki ra hogy mekkora formaban sutottek, ez okozott is fejfajast, leven a tortalapot utolag majd kette kell vagni. A mennyisegekbol latszodik hogy nem oriasi, nagy vastag valamire kell keszulni igy Andi biztatasara is a ket kisebb tortaformat valasztottam es ket kulon lapot sutottem egy nagy helyett, plusz egy minimalisat kulon ami a kis golyokhoz kell majd. Ha valaki egy nagy tortat sut, akkor a tortalap tetejebol kell vagni egy nagyon vekony reteget ami megy majd a golyokhoz es utana megfelezni. 

A tesztahoz a vajat, kavet, cukrot es a kakaoport osszemelegitjuk es felretesszuk ulni. Ha mar nem tartunk tole hogy rantotta lesz a tojasokbol, akkor adjuk hozza a ket tojast es a lisztes sutoport. A kesz teszta masszat adagoljuk egyenloen a ket kis formaba es 25 percre tegyuk a sutobe. En fogpiszkaloval ellenoriztem 25 perc letelte utan.






A kremhez a vajat (amit jo elore vegyunk ki melegedni) keverjuk kremesre adjuk hozza a porcukrot es a kakaoport es jo alaposan, turelmesen keverjuk kremesre es szep egynemuve. A grillazshoz en egy kis szilikon jegkocka tartot hasznaltam. Felmelegitettem es megkaramellizaltam a cukrot, raktam egy-egy szem diot a jegkockatarto aljaba es raontottem a karamellt. Itt ugyeljunk arra hogy csak minimalis karamellt ontsunk e formaba kulonben vastag lesz es ehetetlen miutan megszilardult, szoval csak annyit hogy korulbelul bevonja a diokat, nem kell tobb. Kozben ha kihultek a tortalapok vegyuk ki oket es kezdhetjuk az osszeallitast.
Az elso lapra kenjuk a krem harmadat, majd johet a masodik lap, erre a krem kovetkezo harmada. Ha ezzel megvagyunk, akkor a kulon kis tesztareszt morzsoljuk ossze, keverjuk ossze a maradek kremmel, gyurjunk belole kis gombocokat, golyokat es tegyuk felre oket. Vizgoz felett olvasszuk meg a csokit, es amig olvad szorjuk meg kakaoval a tortat. Ha megvagyunk, es a csoki is felolvadt, akkor martogassuk bele a golyokat felig, tegyuk felre oket egy tanyerra hulni, megdermedni. En mindkettot betettem a hutobe fel orara.
Ha megdermedtek, akkor mar csak a diszites van. Rakjuk ovatosan a kakaoporos torta tetejere a kis golyokat, helyezzuk mellejuk a grillazsos dio darabokat es diszitsuk par szem szolovel. Az egesz mehet vissza a hutobe es lehet fogyasztani.










Igy telt a szingapuri karacsony nalunk.







2012. december 26., szerda

Boldog karácsonyt!

Mindenkinek nagyon boldog karácsonyt kívánunk!

2012. december 22., szombat

Steak otthon - Ribeye steak

A steakek vilagaban tett ujabb kalandozasom tukreben ma egy remek Angus Rib eye steaket keszitettem el itthon. Az Angus marha Skociabol szarmazik es eleg jo hirnevnek orvend. Husa zsirszovetekkel van telis tele ami remek izt ad neki. A magas hatszin (Rib), vagy nekunk magyaroknak rostelyos a legszebb resze a hatszinnek. Arban osszehasonlitva az elozo bejegyzesben elkeszitett Striploinnal boven a duplajaba kerult, bar ebbe nagy szerepe volt az Angus fajtanak is. Itt jegyzem meg lehet kapni Kobe steaket is itt nalunk, biztosan ki fogom probalni kerul amibe kerul. Annyit erdemes tudni a Kobe marharol hogy Japanbol szarmazik hihetetlen minoseget kepvisel, texturaja teljesen egyedi a hus teljes egeszet behallozza a finom zsirszovet...na de errol majd kesobb:)
Szoval a mai aldozat egy gyonyoru szelet Rib eye volt. Az elkeszitesen nem valtoztattam, pici olajjal korbekentem, kapott sot es borsot boven, hagytam szoba homersekleten allni amig a sult krumplit es a hamgya karikakat elkeszitettem, majd sutottem neki egy szep kerget szaraz, forro serpenyoben es ment be az elomelegitett 140 fokos sutobe. Leven ez a husi fele vastag mint a Striploin kevesebb ido kellett neki, igy 4 perc utan ki is vettem a sutobol. Igazi medium lett, ez most nem volt atmenet a medium rare kozott.
Az ize erezhetoen mas mint az elozoe, nekem porhanyosabb es izletesebb volt, valahogy mas elmeny volt.




2012. december 20., csütörtök

December - december

Ez a december nagyon más, mint az eddigi megszokott. Nincs hideg, nincs hó, nincs sötét reggel... Ez mind jó. Csakhogy mi a hideg, havas télhez vagyok hozzászokva. Meg ahhoz, hogy minden karácsony-lázban ég, minden fel van díszítve karácsonyra. 
Ez Szingapúrban kicsit máshogy van. Egyrészt a már említett hó-hiány... Másrészt a sok együtt élő kultúra mind-mind hatással van az "egységes" szingapúri kultúrára és szokásokra, ezért mind-mind egyformán jelen van, és nincsen egy uralkodó eszme/irányzat, mint otthon (ezért itt ünneplik a keresztény, a kínai, a maláj új évet többek között). Persze karácsonyi díszítések itt is vannak országszerte, városszerte. Az angolszász hagyományok máig élnek, mint pl. a gyömbérember, a karácsonyi pulykasült és természetesen a karácsonyi dalok mindenütt... Mókás egyébként hallani a hófehér havas karácsonyról szóló dalokat egy olyan helyen, ahol nappal 32 fok van (este 10-re lehűl 27-re). Igazi fenyőfák nincsenek (természetesen, mert ebben a hőségben két nap alatt elhullajtanák leveleiket), csak műfenyők. Mindent összevetve minimális karácsonyi hangulatunk van. 

Adventi koszorúnk már van, ezzel segítve karácsonyi hangulatunk emelését. A mi koszorúnk alapja egy egyszerű hungarocell alap. Lehet kapni műfenyőből készültet, de olyan lagymatagok szegények, hogy az élettől is elveszik kedvemet... Tömött moha-alapok nincsenek (az időjárás végett ne is legyenek). Lehet még fűzfa alapokat venni, de azok engem tövis koszorúra emlékeztetnek, az pedig egy másik, szomorú történet, úgyhogy kizárásos alapon maradt a a hungarocell alap. Ezt bevontam díszítő szalaggal és dekor ragasztó pisztollyal (ami speciális gyantát olvaszt meg, és így ennek segítségével szinte mindent össze tudok ragasztani) rögzítettem hozzá a mécseseket, a fahéj, az ánizs és a szegfűszeg darabokat és a két masnit. Nem nagyon lehet itt gyertyákat venni, úgyhogy nekünk IKEA temető - stílusú mécseseink vannak (még londoniak), míg Szilvi színes szülinapi gyertyákat tett a koszorújukra. Nagyon szép darab, jó hangulatot csinál, kellemes illata van, és természetesen akár jövőre is használható lesz, ami a takarékoskodás egy formája. 

Az adventi naptárunk elég alternatívra sikeredett, ugyanis a csoki elolvad szobahőmérsékleten, helyette azt találtam ki, hogy 24 csipeszt felakasztottam a falra, mindegyikbe egy-egy papírdarabkát tettem apró kedvességgel megtöltve. Zoli feladata minden nap egyet kinyitni és örülni neki. A neki örülés nem kötelesség, de ő nagyon örül nekik :D 

Mikulás is járt nálunk csomaggal, ajándékkal

Hangulatserkentőként a mézeskaláccsal is próbálkoztam. Imádok sütni, de ez eddig kimaradt az életemből (gyakorlatilag még sosem csináltam). Ám az idén neki futottam. Sok recept átnézése után Moha receptjére esett választásom. Az ő gasztroblogjából már több receptet készítettem el, és mindig nagy sikert arattak az étkek. Ezért esett erre a mézeskalácsra a választásom. Meg azért, mert relatíve kevés hozzávalót is kér a recept. Minden esetben, amikor új receptet próbálok ki alkalomra, néhány nappal / héttel előtte megsütöm ugyanazt próbaként. És természetsen a próba mindig tökéletesen sikerül, míg a mestermű nagyon nem. Ez természetesen most is így történt - a próbasütés isteni lett: jól gyúrható és nyújtható a tészta, finom az íze. Aztán a valódi sütés, amit Vikivel, egy öt éves tündérrel készültem kiszaggatni és megsütni már nagyon nem sikerült jól, dehát így van ez, egyszer fenn, egyszer lenn. Viki mindenesetre kitartóan drukkolt, amíg szerencsétlenkedtem a tészta nyújtásával. (Apropó, kinek van ötlete, hogy a már két napja álló, túl kemény mézeskalács tésztát hogy lehet megpuhítani?) Ügyesen kiszaggatta a csillag és szívecske formákat, lukakat fúrt bele, hogy  fel lehessen akasztani, majd a sütőpapírra tette őket. Aznap este Viki nálunk aludt - másnap jött a családja többi tagja, és Timivel, a 3 éves kishúgával közösen kidíszítették színes tojás fehérjével és kis cukorkával a már kész mézes kalácsokat. A kalácsok most a sütőben száradnak, és majd a karácsonyfájukra kerülnek.

Karácsonyfánk is van (természetesen műfenyő a környezetvédelem és a takarékosság jegyében, valamint a választékvégett, hogy csak műfenyőt lehet kapni), bár még csak dobozban. Égőkat is vettünk rá. Persze ez sem lehet egyszerű, ha én is benne vagyok a történetben, ugynis Szingapúrban háromágú a dugó, mint Nagy-Britanniában, a boltban vásárolt égősor (made in China) dugója kétágú, mint otthon. Még jó, hogy van átalakítónk hozzá. De hogy őszinte legyek, eszembe nem jutott volna az égő dugóját megnézni a boltban. A díszek pedig mézeskalácsok lesznek és papír csillagok. A csillagok elkészítése egyszerű, és a színes ötletek blogon található (kékre tessenek kattintani az elkészítési útmutatóért).

Már csak a karácsony előtti takarítás van hátra, meg a bevásárlás, és éljen karácsony! 

2012. december 19., szerda

A szerelő...

Írhatnám, hogy harmadik és végső felvonás, de nem olyan egyszerű az élet. 
Jött egy meghatározhatatlan korú, de inkább fiatal emberke, az új szerelő. Amikor felkapcsolta a villanyt, a már két hete nem működő csillárunk (mind a lámpa, mind a ventillátor) egyből működött - és azóta is működik. Ettől függetlenül a szerelő, meg attól függetlenül, hogy bele sem nézett, közölte, hogy mindkettőt ki kell cserélni, mert annyiba kerülne a javítása, mint egy új.
Nem tudom, más szakmában hogy áll, de az enyémben minden esetben megfigyelem (mondhatnám megvizsgálom) a klienst, akivel foglalkozom, és vizsgálat után állítok fel metódusokat, módszereket a munkára.
Mivel a lámpák azóta is vibrálás-mentesen és tökéletesen működnek, úgy döntöttünk, hogy most nem csinálunk velük semmit, és mikor újra betegeskednek, felhívunk egy másik szerelőt, akit itt élő magyarok ajánlottak.

A szerelő...

Tegnap este telefonált az a szerencsétlen szerelő, hogy itt van. El sem tudtam neki mondani hogy tud feljönni az emeletre (kaputelefon), mert letette a telefont... Megyek a portára, Zoli ott várt (épp akkor fejezte be a kondit), és mondta, hogy senki nem jött... Közel egy órát vártunk rá, közben telefon ide-oda; a közönség (portás) segítségét kérve, gondolván hátha jobban ismeri a helyi nyelveket mint mi. Ettől függetlenül ma reggelig nem talált ide emberünk...

2012. december 18., kedd

A szerelő...

Ritkán írok hirtelen felindultan valamit a blogra, de ez most az a helyzet.
A hálóban és a nappaliban a csillár ventillátorral egybe van építve (egyet fizet, kettőt kap), ami egy nagyon jó dolog, ugyanis helytakarékos és napközben egész jól frissíti/mozgatja a levegőt. A hálóban levő csillár körülbelül egy hete megadta magát, se lámpa, se ventillátor; néha egy-egy villanás és ennyi. A nappaliban levő csillár már régebb óta nem az igazi, de csak a lámpája villog kicsit - épp annyira, hogy lámpafénynél már zavarjon a kézimunkában (még jó, hogy más lámpa is van ebben a helyiségben). De a hálóban a lámpamentesség tarthatatlanná vált, úgyhogy irány szerelőt keresni! A legegyszerűbb és legbiztonságosabb módot választottuk - felhívtuk az ügynökséget, akik a lakáskeresésben segítettek, hogy akkor most szerelőt ajánljanak. Meg is adták ugyanannak a szerelőnek a számát, aki szeptemberben többször volt itt, míg a garanciás idő alatt. Nyugodt is voltam, hogy vele már ismerjük egymást... Hívtam is többször, több napon át, de a telefont sosem vette fel, nem hívott vissza. Ismét szóltam az ügynöknek, hogy valahogy próbálja elérni, mert nekem nem reagál. Az ügynöknek reagált, és úgy volt, hogy tegnap délután kettőkor teljes menetfelszerelésben, eszközökkel megjelenik szerény kis hajlékunkban csillárt javítani. Nem jelent meg. 
Ismét hívogattam őt, de semmi... Aztán az ügynökséget... semmi... Az ügynök, Apple este vissza is hívott, hogy mi van - mondom hát ez az, semmi, és nem jelent meg az ember, és nem veszi fel a telefont, mi meg egész délután itt vártuk. Elnézést kért Apple, és megígérte, hogy keres mást. 

MÁS (az új szerelő) ma felhívott... Mielőtt a történetbe, eme bejegyzés ihletőjébe belekezdek, jelzem, Szingapúr hivatalos nyelve az angol. 
Tehát: MÁS felhívott, bemutatkozott tört angolsággal, hogy ő a szerelő (HELLÓ MÁDÁM, ÁJ EM DZSON DÖ PLÁMBÖR).  Mondtam király, mikor jössz. MÁS ezt a mondatot már nem értette, de helyette kérte, küldjek neki fényképet a hibáról. Mondom arról, hogy nem működik a csillár? Igen-igen, küldjek fényképet a hibáról. Mondom ismét: A csillár nem kap rendesen áramot, nem ég a lámpa, nem megy a ventillátor. Mire MÁS: Küldjem a fényképet. Erre én: HALLÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ! Érted amit mondok?  Nem lehet képet csinálni arról, hogy nem működik a lámpa! Mire ő: Jó, akkor küldjem a képet. 
Eztán letettem a telefont, és ismét felhívtam Apple-t, az ügynököt, hogy gáz van, tolmácsoljon, mert emberünk (MÁS) nem érti amit mondok, és szeretném, ha elmondaná neki kínaiul, hogy a csillárok érintkezése a rossz. Apple  is rákezdi, hogy küldjek neki fényképet. Mondtam neki, nem lehet, mert nincs letörve semmi, nincs megkarcolva, nincs hiányzó darab, csak rossz az érintkezés, és ezért nem működik. Na ezt végre megértette emberünk, közvetítette a szerelőnek, aki elvileg egy fél óra múlva megérkezik helyzetfelmérésre... De fényképet még mindig nem csináltam. Helyette felidegesítettem magam az emberi hülyeségen! 

2012. december 15., szombat

Steak otthon - Striploin steak

Aki ismer tudja rolam, hogy imadom a steaket, nagy rajongoja vagyok. Regota vadaszom a jo es igenyes steak housokat es probalgatom a kulonfele valtozatait. Otthon egyertelmuen az Argentin Pampas stakehouse  (http://www.steak.hu/) hozta a legjobb elmenyeket, de szerencsem volt mar kiprobalni remek ettermeket kulfoldon is. Ezek kozul mindenkeppen a Gaucho (http://www.gauchorestaurants.co.uk/) Londonban kiemelkedo volt. 
Egy jol elkeszitett steak jol megvalasztott korettel es borral pompas gasztronomiai elmeny, de tenyleg.
Parszor otthon is (Budapesten) csinaltam steaket, de oszinten szolva sosem volt a kozeleben sem az ettermi elmenyeknek. A legszornyubb az volt hogy nem tudtam eldonteni en rontok el valamit, vagy az alapanyag nem megfelelo. A valaszra Szingapurig kellet varni, itt ugyanis csak import marha van, leginkabb Ausztraliabol igy ezeket kezdtem probalgatni es lassanak csodat, nem a technikaval volt baj eddig sem, hanem bizony az alapanyaggal. Egesz egyszeruen osszehasonlithatatlan a magyar es az ausztral marha. Ennek tukreben meg is fogadtam hogy vegigprobalom a marhahusok kulonfele fajtait, milyenek steak-nek.
Kalandozasom elso aldozata ket szelet remek Striploin volt.

A nyak es a labak koruli hus a legragosabb, ezekbol nem is szokas steaket sutni, minel kozelebb erunk a hat kozepehez annal porhanyosabb, izesebb, zamatosabb.
A Short-Lion - lapos hatszin, szeletekre vagva Striploin. Az abran latszik hogy a lapos hatszinbe belog a belszin (Tenderloin). A hatszinbol, annak is a csontos felso reszehez eso oldalrol, a belszin eltavolitasa utan maradt resz a Striploin. 


Lassuk en hogyan keszitem. A husit megmostam hideg vizben es ovatosan szarazra toroltem. Maga a hus hihetetlen puha, ugy kell vele banni mint egy himes tojassal. Ezek utan egy-egy kanalnyi olajjal es fekete borssal korbekentem a kezemmel es par percre felretettem pihengelni. Mondjuk annyi ideig amig a koretet megcsinaltam. Ez ma sult krumpli volt. Ezek utan egy szaraz serpenyot jol felforrositok es radobom a husokat. A cel egy hirtelen kereg sutese minden oldalara, meg az oldalso reszere is, ami osszerantja a hus porusait es bent tartja a husnedveket. Ez nagyon fontos, ez a steak kulcsa. Steaket azert eszunk mert a hus izet akarjuk erezni, es innen egyenesen aranyos es ertheto egybol hogy miert nem szokas a teljesen atsutott hust steaknek hivni, hisz akkor mar nem a hus izet es a benne levo nedveket erezzuk. Ha megvan a kereg, ami nem tobb 2 percnel, mehet bele egy tepsibe es a 120 - 140 fokra (legkevereses) elomelegitett sutobe rakom.Innentol fontos az orat figyelni. A hus fajtajatol es vastagsagatol fugguen hagyom bent. Ez a szep Striploin 5 percet volt bent, azaz osszesen 7 perc sutest kapott kergezessel egyutt.
Az eredmeny remek lett, a hus zamatos volt, szep lett a szine. En medumot, tehat kozepesen atsultet celoztam meg es eleg jol is sikerult, talan atmenet lett a medium rare es a medium kozott. 


Folytatas kovetkezik :)

2012. december 12., szerda

Munka

A munka olyan téma,  amelyről az elmúlt hónapokban nagyon hallgattunk. Hallgattunk, mert Zolit ugye meghívták dolgozni, így ő megkímélődőtt mindattól, amin én az elmúlt hónapokban átmentem. Hála Zoli alaposságának és érdeklődő természetének már az itteni munka elfogadásakor tudtuk, hogy nem lesz könnyű nekem állást találni. Nem az én képességeim, tudásom és tapasztalataim miatt, hanem a következők miatt: 
  1. Az iskolarendszer teljesen más, mint otthon. 
  2. Nem szeretik a fehér európai embert a helyiek (sőt, igazából semmilyen külföldit nem szeretnek a munkaerő-piacon).
  3. Rólunk, fehérekről az a sztereotípia él, hogy magasan, nagyon magasan képzettek vagyunk, ergo vezetői / menedzseri állásokra van esélyünk, hogy felvegyenek.
  4. Az állam nagyban támogatja a helyiek és a már letelepedettek munkába kerülését és alkalmazását.
  5. Az állam és a Munkaügyi Minisztérium pénzbírsághoz hasonló díjjal sújtja azon cégeket, amelyek külföldieket szándékoznak alkalmazni. Az összeg attól függ, hogy százalékos arányban mennyi a külföldiek aránya. Zoliéknál sok a külföldi, úgyhogy ők sokat fizetnek.
  6. Bár az angol hivatalos nyelv, nem árt beszélni egy-két helyi nyelvet, legyen maláj, kantoni, mandarin, vagy valami indiai vagy arab nyelv. Vagy inkább ezek közül beszéljen egyet a jelentkező, és az angol másodlagos legyen.
  7. És akkor még arról is szó van, hogy a Munkaügyi Minisztériumtól engedély kell, amit magánemberként nem lehet igényelni, hanem előbb kell egy munkaadó, aki állást felajánl, majd ő megigényli az úgynevett S-Passt (engedély). A munkaadók meg gyakran nem szívesen vállalják ezt fel, tehát ez a 22-es csapdája.
Hát így indultunk / indultam neki az álláskeresésnek magabizosan, remélve hogy mihamarabb dolgozni tudok, mert sajnos nem az a típus vagyok, aki képes sokáig itthon üldögélni  és a medence partján napoztatni lapos hasát, a körmét festegetni, kondiba járni és vásárolgatni. Szót se róla, ezek mind-mind jó dolgok, de nekem fontosabb, hogy dolgozzak. 
Ahogy jelentkezgettem az állásokra, hamar leszűrtem, hogy nem hívnak vissza a megkeresettek, úgyhogy hamar rájöttem, fel kell őket hívogatni. Aztán ahogy csökkent a kedvem (azaz nőtt a kétségbeesésem), nem csak a szakmám szerinti állásokat keresgéltem, hanem vevőszolgálatot, recepciót, irodai állást, eladóit, adminisztrátorit, trénert is kerestem... De semmi, vissza se szólt senki.
Néhány telefon után kiderült, hogy itt nem ismerik a szociálpedagógus szakmát, úgyhogy  ha már valakit sikerült elérnem, hogy ugye megkapták a jelentkezésem, és az illető mondta igen, dehát az én szakmám nem ide illik, akkor gyorsan le kellett harapni a nyelvét, és elmondani, hogy mit jelent a szociálpedagógiai, és hogy Európában már több, mint 100 éves gyakorlata van, és igazából itt még azért nem ismerik, mert itt az angolszász szociális szakember képzés van, nem pedig a német. Egyébként pedig Nagy-Britanniában is rájöttek arra, hogy miért is kellenek a szocpedesek, úgyhogy már ott is képzik őket. Az, hogy közel 10 év tapasztalatom van a fogyatékkal élőkkel való munka terén, hogy gyakorlatilag jollyjoker vagyok (köszönet érte a Down Alapítványnak), mert szinte mindent meg tudok csinálni a megfelelő tudással, empátiával és tapasztalattal, szinte senkit nem érdekelt. Nagyon el is keseredtem :( 

És ez így ment heteken, hónapokon keresztül, mígnem megtört a jég! Egy fogyikkal dolgozó cég menedzserével beszéltem, akinek nagyon tetszett a tapasztalatom, a stílusom (lehengerlő voltam a telefonon), a tudásom, a hozzállásom, és majdnem felajánlott egy állást - csakhogy a törvényi keretek miatt nem állt módjában (mint utólag kiderült), ugyanis itt még nem ismerik a szocpedet.. Viszont továbbküldte egy másik intézménynek az önéletrajzomat és a kísérő levelemet. És ők behívtak interjúra. Utána két nap próbanapra! Utána felajánlottak egy állást. Én meg elfogadtam. Az engedély a minisztériumtól már megjött, az eddigi orvosi vizsgálatok szeirnt egészséges vagyok, már csak a térdműtéteim okán kell egy specialistával találkoznom, aztán irány a munka! Juhúúúúúúúúúúúúú már nagyon várom. 
Amit a cégről tudni kell
Ez egy keresztény szervezet, ahol autistákkal foglalkoznak, gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt. Foglalkoztató / fejlesztő leszek, kis csoporttal, ami 4-8 főt jelent, de ha már ötnél több a kliens, akkor két kolléga foglalkozik velük egy időben. Most szeretnének foglalkoztatást beindítani, ehhez kellenék. Nagy kihívás lesz, de bízom magamban. 
Szingapúrban öt és fél, hat napos a munkahét - ehhez képest nagy szerencsém van, mert én csak öt napot dolgozom majd. Gyalog fél órára van az intézet, ami szintén jó dolog. Biztosan sok mesélni valóm lesz majd.
Köszönöm mindenkinek, aki érdeklődött, aki szurkolt nekem!

2012. december 8., szombat

Szombati pulykasult

Balazs kollegam es a csipet csapat atjottek egy kellemes hetvegi programra amihez remek erzekkel, kozos otletelest kovetoen pulykasultet valasztottunk. 4 es fel kilos joszag kerult az asztalra ma.
Fagyasztott, kis szeleppel ellatott (jelzi amikor kesz a husi) madarunk egyben sult amihez krumplipuret es salatat paradicsommal keszitettem.
A madarka gyakorlatilag sutesre keszen kocogott ki a bevasarlokozpontbol, kiolvasztast kovetoen a belselyeben elhelyezett (papirba csomagolt) nyak es belsosegek egy mozdulattal torteno kivetele utan, atmosva, es olajjal korbekenve kenyelmes pozban kerult a sutobe:)
Bo 3 ora - 140 fok legkeveres - sutest kovetoen meghallottuk hivogato szavat.

Osszetepkedtem egy kis salatat es koktelparadicsomot raktam hozza, enyhen borsoztam, olivaolajjal meglocsoltam es osszeforgattam.
Kozben csinaltam egy egyszeru krumplipuret, vajjal es tejjel, pici soval.
BBQ szosz es edes chilli szosz ment mellejuk.