2012. augusztus 29., szerda

Ízlések és pofonok - állatkert a lakásban

Kiskorom óta volt állatom otthon: hal, papagáj, tengeri malacok, hörcsög, és végül, de nem utolsósorban az összcsaládi jószág, Ricsi kutya. Zolinak nem volt állata otthon (vagy nem mond igazat, és állatkertjük volt a negyediken a panelban). 

Két napja érdekes zajokat hallottunk a konyhából este 11 fél 12 körül. Hallgatóztunk, figyeltük a zajt, ami rendszeresen ugyanannyi volt... Megtaláltuk, hol van: a vízmelegítő kapcsolója körül. Én megnyugodtam, biztosan valami árammal kapcsolatos dolog okozza, pl. szakadozik; de Zoli ezzel nem elégedett meg és trükköket alkalmazott, aztán az egyik trükknél megállt a hang. Ez egyértelmű bizonyítéka lett annak, hogy nem tárgy, hanem élőlény okozza a zajt. Gondoltam, elegánsan felállok az asztal tetejére, mint ahogy egy vérbeli nőhöz illik és erkölcsi támogatást nyújtok az én Hősömnek... De nem, segítettem neki, hogy felkapcsoljam a villanyt. Na, ekkor egy fekete árny suhant végig a konyhapulton... Én sikítok, Zoli megijed... Keresgéltünk, keresgéltünk, és megtaláltunk egy cuki gyíkot. Gyorsan mentem is le a portásbácsihoz éjjel fél egykor (mert itt portásbácsi is van), hogy márpedig azonnal likvidálja, mert nem akarjuk a gyíkot, nem ismerjük, mi halat akarunk, nem gyíkot. Bácsi jön, megpróbálja, de a kis fürge nem megszökött?!!! Azért megnyugtatott minket, hogy nem ártalmas, nem káros, sőt tök jófej és hasznos a gyík, mert megeszi a bogarakat, rovarokat. Úgyhogy a gyík maradt, a neve GYIKI lett... 
 

Tegnap nem találkoztunk, valahol elvan csendben. A biztonság kedvéért vettem egy gyíkriasztót, amivel befújtam a nyílászárókat, hogy több ne jöjjön be, ez meg ne menjen ki! 

2012. augusztus 27., hétfő

be/el/át/ki/ide/odaköltöztünk

A lakásokról Zoli itt már írt korábban... Nekikezdtünk az albérlet - keresésnek, és...

Voltak lakások, amik nekem nagyon tetszettek, voltak amik Zolinak, de igazából egy olyan sem volt, amire mindketten nyugodt szívvel igent mondtunk volna. Vagy túl nagy, vagy túl kicsi... Nagyon lelakott... Penészes... Hangyás... (na jó, itt a penész majdnem általános jóbarát, mert a levegő olyan, mint otthon fürdés után a zuhanyzó, mintha dunsztban lenne az ország) Nem tetszik az elrendezése... Túl drága... Túl sötét...
És aztán jött A LAKÁS! Egy hálószobás - nagy nappalis - új építésű - medencés - konditermes - barbecue sütős - tengerhezközeli - jó áron. Megláttuk és első látásra beleszerettük. Azonnal lefoglalózta Zoli, és jött az imádkozás, mert kiderült, hogy mi a legalacsonyabb áron bérelnénk ki a lakást, és még ágyat is szeretnénk.... És féltünk, hogy jön más jelentkező, aki többet ajánlana nálunk... Gyakorlatilag 3 napon keresztül imádkoztunk... Mert itt úgy működik, hogy ki kell tölteni és alá kell írni egy ún. szándéknyilatkozatot, hogy szándékomban áll kibérelni a lakást X dollár havi díjért - ezt aláírja a potenciális bérlő és a tulaj, valamint egy havi albi díjról kap csekket a tulaj. És ez még nem jelenti azt, hogy tiéd a lakás, mert eztán jön a mindenféle papírmunka, hogy illetékbélyegezés, szerződés elő- és elkészítése és aláírás, és kaució meg ügynöki jutalék kifizetése... Ja, itt az ügynök díja egy havi bérleti díj, tehát az ügynök érdekelt, hogy minél magasabb árú ingatlanhoz segítse az ügyfelét... Száz szónak is egy a vége, a lakás végülis a "miénk" lett!

A berendezettsége teljes konyhai bútorzat, mosógép, fürdőszoba berendezve, berendezett nappali és étkező, hűtőszekrény. Mivel az előző lakó elvitte az ágyát, így vennünk kellett egyet. Nézegettem a neten mit hol mennyiért találunk - és egy egész kis pofás ágyat találtunk... Aranyárban... De nem akartunk kicsi ágyat, mert abból elég volt Londonban, és mivel mindketten alacsonyak, vékonyak és filigrán testalkatúak vagyunk, ezért masszív ágyra vágytunk. Ikea kizárva. Ellenben van a Courts, ahol egy queen size (160X190 cm) ágyat vettünk. Nagyot néztem a boltban, hogy minden ágy műbőrrel volt borítva, szövet borítású ágykeret nem is volt - nekem nem volt nyerő ez, de aztán abban egyeztünk meg, hogy legyen műbőr, de akkor a színét én választom. Fekete lett az ágyunk. És a héten vettem hozzá fekete gumis lepedőt, és egyszerűen szuper lett!!!!
Vennünk kellett még felmosó szettet, ruhaszárítót, vasaló deszkát, meg ilyeneket, úgyhogy jó sok pénzt elköltöttünk...
Konditermet, medencét már kipróbáltuk, szuperek : D
Álomszép ugye? 

2012. augusztus 20., hétfő

Ahogy a dolgok itt működnek

Korábban már írtam arról, hogy számos otthon vagy Londonban megszokott terméket / márkát itt is megtalálunk. A listát bővíteném az IKEA- val és a LUSH-sal. Az IKEA árai itt körülbelül ugyanazok mint otthon, ám a Lush nagy csalódás. Csalódás, mert gyakorlatilag kétszeres ára van mindennek, mint Budapesten vagy Londonban vagy Moszkvában, és ez elszomorít. Elszomorít, mert sokéves keresgélés után végre találtam egy arckrémet, ami relatíve normális áron megvehető, nem tartalmaz kemikáliákat hanem csak természetes hozzávalókat, nem hagy zsíros foltot az arcomon, nem pirul ki tőle a bőröm, nem csípi a szemem környékét. Attól tartok, hogy a dupla árat már nem fogja bírni a pénztárcám se az arckrémre, sem pedig a samponra  - úgyhogy valakit határozottan meg kell kérni, hogy hozzon ki sampont. És én már tudom is hogy kit.... Ő még nem tudja  - persze még meg kell vele beszélni, de a mosódióra már igent mondott. 

És akkor most jöjjék ami a cím, azaz ahogy a dolgok itt működnek. 

Utazás

Tömegközlekedni sokféleképpen lehet - de most a jegyfizetésre koncentrálok. Mind buszon, mind metrón távolságtól függ a jegy ára, tehát minél messzebb utazol, annál többet fizetsz. Utazhatsz feltöltőkártyás rendszerrel, azaz megveszel egy kártyát (EZ LINK a neve), amire időnként egy automatánál töltesz rá pénzt, és azt minden fel- illetve leszálláskor érvényesíted egy leolvasókánál. A kártya ugyanaz, mint Londonban, bár kíváncsi lennék, hogy heti / havi bérletet hogy lehet rátölteni, mert Londonban mindez egy kártyán futott, és lehetett rajta heti buszbérlet + szabad felhasználású pénz egyszerre, ha pl. metróval utaznál. Viszont Londonban a buszjegynek egységes ára van, csak felszálláskor kell az olvasókához rakni a káryát és kész. Itt viszont leszálláskor is oda kell érinteni a kártyát, mert távolságfüggő a menetjegy ára. Másik lehetőség, hogy megmondod a sofőrnek felszálláskor, hogy meddig szeretnél utazni, és az úticélnak megfelelő árú jegyet ad át. Kártyával utazni érezhetően olcsóbb, mint kp-val. Hát igen, ez más világ, mint otthon a JEGYEKETBÉRLETEKETKÉREMELLENŐRZÉSREBEMUTATNIAKIJÁRATNÁL! , meg a papír alapú jegyek. Ja, és nagyon olcsó a tömegközlekedés.
A tömegközlekedési eszközök 99,9%-a légkondícionált, a metrón szerintem kifejezetten hideg van, mikor felszállok rá. Megjegyzem, hogy a buszon kétféle jegy ár van, attól függően, hogy légkondis vagy légkondi nélküli a busz - a luxusért ugyebár fizetni kell :D 

Köztisztaság és közrend, valamint közerkölcs védelme
Tömegközlekedésen tilos enni - inni. Ha megteszed és észrevesznek, akkor 1000 $ bünti - ez 200 000 forint. Minden be van kamerázva, úgyhogy jobb meg sem próbálni. Pozitívum, hogy minden tiszta, nem úgy mint a piros hetesen. 
Zoli egyik kollégája mesélte, hogy régen bünti járt azért is, ha az emberek köptek az utcán - a kormány így nevelte az embereket. Rágógumi illegális - ezer dollár bünti.  Zoli talált a kék rövid nacija zsebében fél csomag rágógumit. Megkérdeztem, mennyit ér neki, hogy ne jelentsem fel, de csak sejtelmesen mosolygott :D Megnyugtattam, hogy lefizethető vagyok, csak meg kell alkudni az árban, és természetben is fizethet :D
Maximálisan támogatom az ötletet, mármint a rágógumira, mert nincs rosszabb annál, ha más köpetébe vagy rágógumijába belelépni. Ráadásul ebben a melegben még nyúlós - ragacsos is lesz a cucc. Bennem olyan szoftver van, hogy ha ilyet kell a cipőmről letakarítani, akkor lazán ráhányok. Kettőt. Hármat. Úgyhogy nagyobb kárt okozok, mint hasznot a megtisztítással. Még jó, hogy nem kell ezektől félnem. 
Aluljárón és felüljárón a motort és a kerékpárt tolni kell. Ha rajta lovagolsz, 1000 dollár bünti. Utcán szemetelni - 1000 dollár. 
A kedvencem a közerkölcs védelme. A legújabb mozi filmek és dvd-k itt is megtalálhatók. Londonban kedvenc helyem az HMV volt. Sok - sok olcsó dvd-t vettünk, többek között olyanokat, amiket korábban már rongyosra néztem VHS-en, de a MUSZÁJHOGYMEGLEGYEN kategóriába tartoznak. Namármost a legtöbb ilyen filmben vannak pikáns jelenetek. A kormány ezt egyszerű huszárvágással megoldotta, ugyanis ezeket a részeket kivágják. A pornográfia tiltott, ha elkapnak, hogy ilyeneket nézel / letöltesz, akkor bünti lesz. Érdekes lehet moziba elmenni, megnézni egy filmet, és tudod, hogy "valami" hiányzik :D Még nem tudom milyen élmény, mert még nem voltunk moziban itt és az már régen volt, hogy anyu eltakarta a szemem, vagy kiküldött a konyhába egy pohár vízért :D (Bár a pornográfia tiltott, a prostitúció legális Szingapúrban.) HMV itt is van, de még nem fosztottam ki, otthon feltankoltam néhány nézni valóval. Meg nem biztos, hogy minden időmet a tv előtt szeretném tölteni, vár rám Szingapúr, álláshirdetésekre pályázom, és két félig kész hímzésem is vár rám. 

A másik, amiről még írnék, a telefonvásárlás. Muszáj volt egy-egy telefont beszereznünk, hogy elérhetők legyünk. Több tervünk volt, pl. Zolinak céges telefon, nekem meg az ő kis telefonjára kártya; egy-egy telefon, vagy Zolinak telefon, nekem kártya... Utána néztünk (na jó, főleg Zoli, mert ezekhez neki jobban van türelme mint nekem), és arra jutottunk, hogy mivel a feltöltőkártyás telefon esetében azért is fizetned kell 8 centet percenként, ha téged hívnak,  hogy előfizetéseset veszünk.
Újabb nyomozás után megtudtuk, hogy itt nincs olyan, hogy bemész a szolgáltató boltjába (Westel, Pannon, Vodkafon), hogy előfizus telefont szeretnél, mit tudnak ajánlani. Itt kicsit máshogy van. 
  1. Az előfizetés két évre szól, de megszakítható bármikor, ám akkor büntit kell fizetni egy megadott séma alapján.
  2. A telefonok nem kártyafüggők, hanem mind-mind kártyafüggetlen. 
  3. Itt nincs közepes kategóriájú telefon, csak új és jó, illetve nagyon új és nagyon jó. 
  4. A telefonokat meg lehet venni olcsóbban is, ha hűséget aláírsz, meg teljesen áron is. Ami a különbség, hogy a teljes ár nem oly horribilis, mint Magyarországon. 
  5. Ha ugyanannál a cégnél rendeled meg az internetet, a kábeltévét és a mobilt, akkor egész jó kedvezményeket adnak. Sőt, nem árt még további kedvezményekért alkudni, egészen nyitottak rá.
Annyira imádom, hogy Zolinak ehhez van türelme! Ezért is vagyunk mi olyan jó páros, és kiegészítjük egymást :D 

Mit is akartam még írni? Mit is akartam még írni? Nem tudom, nem jut több az eszembe most, de majd legközelebb :D


2012. augusztus 14., kedd

Képek a hétvégéről

Nem is mondunk semmit, csak hogy Sentosán voltunk. Sentosa egy sziget Szingapúrtól délre, ahova egy full extrás szórakoztató szabadidő központot épített fel a kormány és a különféle befektetők. Gyermek, tini, fiatal felnőtt, családosok, idősebbek, aktív és passzív pihenést kedvelők mind-mind megtalálja a szórakozást.  Tessenek a képek!



 



 


 

 


 










2012. augusztus 13., hétfő

Fildus!

Isten éltessen sokáig!!!!



 

2012. augusztus 11., szombat

Az első három hét zanzásítva

Az ember fel sem eszmél és máris eltelt 3 hét. Megpróbálom összeszedni, mik történtek velünk és mik a tapasztalatok eddig.
Megérkezésünk után az ideiglenes szállásra jöttünk, amit a cégem biztosít 1 hónapon át. Nem lehet panaszunk, mert pazar kis apartmant kaptunk az 1 Northbridge Roadon lévő toronyház 27. emeletén, hálószóbánkból - aminek egész oldala üvegfal- teljes kilátás Szingapúr belvárosára. Érdekes élmény lefeküdni és a neonoktól pompázó felhőkarcolók látványában elmerülni, de meg lehet szokni :)   Ez egy hatalmas segítség, hisz van az embernek ideje beilleszkedni a munkahelyén, beleszippantani a légkörbe mindenféle nyomás nélkül és albérletet keresni, és nem beszélve arról, hogy erre az első hónapra jóval kevesebb a költség is. Ez utobbi mindig a legfontosabb, így nekünk is a prioritási lista élén volt. Mivel Andi velem van most - Londonban nem így volt, hisz csak később érkezett - nagy segítség volt, hogy tudott járkálni lakást nézni amíg én dolgoztam.












Az első nap még szenvedve a jetleg-től (időzónaváltás-szindróma) az irodában kezdtem, ahol bemutattak kb. 50 embernek - természetesen mindenki nevét elsőre megjegyeztem :) - majd kora délután érkezett a banktól egy hölgy, akivel már az utazás előtt interneten a költöztető cég koordinálásával felvettem a kapcsolatot, hogy segítsen megnyitni a bankszámlát. Elmagyarázott mindent, kitöltve hozta az iratokat és mondta, hogy 5 napon belül kész is lesz. Csak érdekességként mondom, hogy a nyitás ingyenes volt és mivel ide érkezik a fizum ezért olyan extrát is kapok, hogy minden utaláskor kapok 20 dollárt grátiszba, továbbá ha vásárolok a kártyámmal, akkor a vásárolt összeg 1% visszakapom jóváírásként. Szóval kapok és kapok és jó nekem és nem elvesznek....
Másnap következett a Munkaügyi Minisztérium, intézni a munkavállalásit és Andinak a tartózkodási engedélyt. Ezek is előre már le voltak beszélve, de kocsival jött egy helyi kisemberke vitt mindenhova, és végeztünk 1 óra alatt mindennel. Vettek ujjlenyomatot, kellettek hivatalos papírok és pár nap múlva kézhez is kaptuk a helyi - bankkártya szerű - azonosítónkat amit mindenhol kérnek egyébként, ha valamit akar az ember hivatalosan.

Pénteken jött hozzánk Grace - az ügynökségtől -, aki a lakás keresésben segít, hogy átbeszéljük a részleteket, hogyan működik itt a piac, milyen tipusú lakások vannak, nekünk mik az igényeink, stb. 
Hétfőre pedig a megbeszéltek alapján máris foglalt 5 lakásnézést és jött Andiért. Kocsival visznek mindenhova, bemutatják a környéket - ami nagyon hasznos - hiszen legalább képet kap az ember hogy ha oda költözik mik vannak, mit merre talál, milyen a közlekedés.  
Jöjjön néhány részlet, hisz ez még picit a londoni keresésnél is kacifántosabb:
Ha az ember igent mond és kell neki egy lakás, akkor minél gyorsabban - ez gyakorlatilag ott helyben - célszerű lefoglalózni és egy úgynevezett Letter of Interest-et (LOI) aláírni amiben kvázi az szerepel hogy a bérlő milyen feltételekkel szereté az adott lakást kivenni. Ez egy ajánlat a tulaj felé, bele lehet írni ha van valami baja az embernek, kér még bútort, vagy hogy éppen mennyiért szeretné kivenni az eredeti ár helyett.
Amennyiben a tulaj egyetért, akkor aláírja és indulhat a tényleges szerződés megírása. A foglaló mindig egy havi bérleti díj amit csekken szokás adni. Sietni pedig azért kell, mert a lakást több ügynökség is hírdeti és sosincs garancia, hogy más nem viszi el hamarabb. Az "LOI" és a mellé rakott foglaló azért kell hogy a tulaj onnantól már csak a bérlővel foglalkozzon. 
Ha ez megvan, akkor megírják a tényleges szerződést, amihez csatolni kell 2 havi bérleti díjnak megfelelő összeget, valamit van egy mondjuk illetéknek - Stamp duty - amivel lepecsételik, ez a bérleti díj 4%-a szorozva az aláírt évek számával. Az alap itt szinte mindenre a 2 év, legyen az lakás, telefon, vagy kábel Tv. A lakás bérlésnél fontos, hogy van lehetőség egy Diplomatic clause nevű bekezdés belevételének, ami arra ad lehetőséget a bérlőnek, hogy idő elött de minimum 12 hónap után, 2 havi felmondási idővel kilépjen a szerződésből, tehát 14 hónap után. 
Ezen felül a szerződésben benne van hogy az első hónapban bármilyen meghibásodást a tulaj fedez, viszont utána, 150 dollárig a bérlő, az a feletti részt a tulaj állja. Továbbá kötni kell egy szerződést egy erre szakosodott céggel és 3 havonta ki kell tisztíttatni a légkondikat, az általában 25 dollár/légkondi. És ha minden megvan akkor még jön az ügynöknek a jutaléka, ami 1 éves szerződésnél a bérleti díj 50%-a, 2 évesnél egy havi bérleti díj. 

Pár szó a lakás tipusokról. Kétféle létezik, az úgynevezett HDB-k, ezek az önkörmányzati lakások, nagy részük 25-30 éves. Nagyon leegyszerűsítve az otthoni lakótelepi panellakások feeling, csak a helynek megfelelően pálmafákkal körbevéve és 30 emeletes kiszerelésben. Mindegyik teljesen ugyanúgy néz ki, ugyanaz az elrendezés, nyilván csak az változik hogy milyen állapotban van, milyen bútorokkal. Átlagosan elmondható hogy itt az 50-60nm-es 2 szobás lakások az alapok és ennél nagyobbak is sokszor. Minél inkább távolodik az ember a belvárostól, annál inkább talál a pénzéért nagyobb lakást, míg bent vagy a közelebbi körzetekben pedig azt kell megfizetni, hogy minden 10-20 percre van, viszont a lakások kisebbek és öregebbek.

A másik tipus a Condominium (Condo) amik az újépítésű lakóparkok. Ennek is két tipusa van, vannak a látszatra, külső szemre ugyanolyan 30 emeletes lakótelepes megoldások és vannak a 2-3 emeletes verziók, mint a kis üdülők. Ami a Condokkal jár az minden esetben medence, konditerem, sok esetben teniszpálya, jakuzzi, BBQ sarok és kert. És jóval modernebbek, nem csak berendezettség tekintetében, de építési évek számában is.
Árban nagyon érdekes a helyzet, mert 2500 - 3500 dollárig láttunk és néztünk HDB-ket. A különbség két dologból adódhat, milyen kerület, és mekkora a lakás. Mint fentebb írtam a 2 szobás szinte az alap, de sokszor láttunk 2 es fél, 3 szobásakat is, néhol 100 vagy akár több négyzetmétereseket is, viszont mi alapvetően egy tágas egyszobást kerestünk. Az albi keresés vele járója, hogy az ember ha berendezett lakást akar, akkor nehezebb betalálni egy olyanba ahol tényleg jól is érzi magát. Nekem pl. ami gondot okoz sokszor, hogy nem szeretem a régies bútorokat, a régies érzést keltő lakásokat.
Ezzel szembe a Condok, 2800 - csillagos égig mennek és itt lehet találni egyszobást is. Itt csak összehasonlításként mondjuk egy 3 szobás már 4000 is lehet, vagy efelett.
És ne feledjük hogy a fentebb felsorolt sok dolog alap tartozéka ezeknek a lakásoknak. 
Végülis 2 hét nézelődés után mi rátaláltunk egy számunkra tökéletesre, egy szép tágas egyszobásra.
Pér kép hogy hol keszünk, majd jönnek képek bentről is ha beköltöztünk.






 A város lenyűgöző, még 3 hét után is sokszor nyitott szájjal járkálunk és merengünk a sok látvinalóban. Nagyon szép keveréke az ultramodern felhőkarcolós és a helyi történelmi épületek kavalkádjának egy trópusi szigeten. Nagyon élvezem ahogy az ember mászkál vagy utazik és még az autópályák mellett is trópusi növényzet húzódik. Ámulatba ejtő a belvárosban mászkálni a 30, 40 emeletes felhőkarcolók között. 
A kultúra nagyon szimpatikus, nagyon kedvesek, az ételek nekünk borzasztóan bejönnek. Élvezzük a helyi Food centerek, vagy más néven Hawker centerekben való kajálást. Ezekre otthoni megfelelő nincs, ilyen nálunk nem létezik, de ha valahogy hasonlatot kéne húzni, akkor a Lehel-téri árusoknál való kajálás, csak itt egy-egy ilyen helyen 15-20 bodega is árulja a saját ételeit. Ezek nagyon olcsó és népszerű étkezési formák, 2 főre meglehet étkezni 8 dollárból. Vannak olyan kis bodegák ahol lehet frissen turmixolt, facsart leveket inni 1.50, vagy 2 dolcsiért és nagyon sok féle gyümi van. Csak összehasonlításként egy egyszerübb kajáldában, ha beül az ember és nem akar ezeken a Hawker centerekben enni, akkor 10 - 12 dolcsit fizet egy főre (ez még mindig teljesen jó), ha valami nyugatias kajára vágyakozik az ember abból is van minden, de ott lehet már 15 - 20 at fizetni. Egyébként megtalálható minden ami európában is és mellé a sok-sok helyi dolog.
A közértek tele a helyi halakkal, rákokkal és a temérdek mennyiségű számunkra ismeretlen dologgal, amik felfedezésre várnak.
Az alkohol horror áron van, egy üveg sör 4-8 dollár (ne feledjük 8-ból meglehet kajálni két főre a Hawkerekben), egy üveg bor 25 dollár, egy üveg rövid 80-100 dollár.

Zárásként mai felfedezésünk gyöngyszemei :)
Jelentkezünk hamarosan.


2012. augusztus 10., péntek

Boldog születésnapot, Szingapúr!



Szingapúr tegnap töltötte be 47. születésnapját. Nem is gondolná az ember, hogy ilyen "öreg", ugyanis nagyon jól tartja magát korához képest. Mi úgy ünnepeltünk, hogy délelőtt (na jó, délben) kimentünk a tenger partra, urána ettünk a városban, és este kis pihi után tűzijátékot néztünk. Közben volt még repülőgépes parádé, voltak ejtőernyősök, ágyús díszlövések és mindenféle, amiket mi tévében néztünk.


Eddig nem sokat írtunk magáról az országról, úgyhogy most ezt bepótoljuk így köszöntjük Őt.

Szingapúr  független ország, városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a  Johori-szoros választja el Malajziától. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Az állam nevét a szanszkrit simha, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit pura, azaz város szavakból kapta.

1965-ös függetlenedése rohamos fejlődésbe kezdett, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának is köszönhetett, ugyanis a környék brit gyarmati központja. A stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Nehéz elhinni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, rágógumit ragasztgat, vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen. További súlyos büntetést szab ki a hatóság a nem zebrán történő úttest-átszelérésért, valamint azért, ha a kerékpárt nem tolod az aluljáróban / felüljárón (ue. érvényes motorra is). A nagy szigor mellett a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűntényt. Ráadásul a nemzetközi felmérések alapján ez az ország a legkevésbé korrupt. A sorozás minden egyes szingapúri férfi állampolgárnak (sőt, a nem állampolgár betelepültek fiainak is) kötelező. Ugyan történelme során még nem keveredett háborúba a városállam, ma mégis százezres aktív hadserege van, és összesen 350 ezren hívhatók be katonai szolgálatra.

A sekély parti sáv feltöltésével a sziget területét folyamatosan növelik, így például 1960-ban Szingapúr területe még csak 581,5 km² volt szemben a mai 697,2 km²-rel. A feltöltésnek az volt az ára, hogy eltűntek a jellegzetes trópusi mangroveerdők. A városias képet mutató országban amúgy sem maradt igazán sok az eredeti növénytakaróból. Szingapúr területének mindössze 5%-án burjánzik mind a mai napig a trópusi esőerdő. Ennek kárpótlásaként hozták létre a város botanikus és állatkertjét, amely a világ egyik legszebbje a maga műfajában, trópusi gyűjteménye pedig páratlan. Saját vízforrása alig van, így a sziget egyetlen édesvíz készlete az esővíz, amelyet több víztározó gyűjt össze. Szingapúr az egyenlítői éghajlaton fekszik, ahol az évi 2400 mm csapadék az átlagos. A statisztikák szerint mindössze két fok átlagos eltérést tapasztalhatunk a januári és a júliusi középhőmérséklet között. Az esős évszak novembertől januárig tart, amikor az európai embereknek sokszor meg kell küzdeniük a magas páratartalommal.

A szigetet először kínai források említik a 3. században. Sokáig csak halászok és kalózok tanyáztak a kicsi kis kikötőben. Singapurát a maláj hagyományok szerint Srivijaya egyik hercege alapította. Srivijaya uralmát a 14. században a Majapahit Birodalom döntötte meg. Ebben a korban Tomaszek egyre nagyobb várossá fejlődött, és halászatból valamint kereskedelemből lakói tehetősebbek lettek. De még mindig nem tartozott a legfontosabb települések közé. Hamarosan a Sziámi Királyság tette rá a kezét a területre, majd a 15. század elején a Malakkai Szultanátus (más néven Johorei Szultanátus) birtokába került. A következő évszázad a lassan fejlődő városka életében sorsdöntő volt. Először jelentek meg Szingapúr partjainál európai hajók. A portugálok háborút robbantottak ki a malájok ellen, és ekkor 1617-ben porig égették a cölöpházakon álló városkát. A portugálok sem tudták megtartani a szigetet hosszú ideig, ugyanis a 17. század elején a hollandok kezére került Szingapúr. A nagyhatalmi huzavonából végül Nagy-Britannia került ki győztesen, amikor 1819-ben Thomas Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai Társaság képviselője megállapodást kötött a johorei szultánnal, miszerint a szigeten kikötőt és települést alapít. A brit gyarmati városkát Szingapúrnak nevezte el, és hamarosan innen kiindulva Délkelet-Ázsia jelentős részét sikerült a társaság befolyása alá vonni. Egyre fontosabb kikötővé vált, és 1832-ben a közeli brit területek központjává vált, majd 1867-ben önálló brit koronagyarmat lett. Egyre fontosabb kikötővé vált stratégiai fontossága miatt, hiszen az Európát Kínával összekötő hajóút mentén feküdt. 1842-ben, amikor Hongkong is a brit gyarmatbirodalom részévé vált, Szingapúr jelentősége csökkent. A hanyatlásból aztán még nagyobb lendülettel tört fel, amikor 1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát. A matrózvilág egyik legismertebb kikötőjévé vált. A délkelet-ázsiai brit központ egyre jobban fejlődött, de még mindig főként alacsony cölöpházak alkotta negyedekből állt.
Az első világháború után brit katonai támaszpont létesült a szigeten. A katonai jelenlét ellenére a második világháborúban 1942. február 15-én a japán csapatok elfoglalták Szingapúrt, és egészen a japán kapitulációig, 1945 szeptemberéig tartották megszállva. A japánok új nevet is adtak a városnak: Szjonan-to, vagyis a Dél fénye. Szingapúr gyors (hat nap alatt) történő elvesztése, az ottani brit csapatok kapitulációja súlyos kudarca volt Nagy-Britanniának. A világháború után a sziget újra brit birtokba került. 1946-ban önálló koronagyarmatként kezelték, majd 1959-ben önigazgatást nyert. A szabad választásokon Lee Kuan Yew nyert, aki a későbbiekben hatalmas szerepet játszott Szingapúr gyors fejlődése idején. 1962-ben egy demokratikusan megrendezett népszavazáson a szigetállam úgy döntött, hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez, amelyben Szingapúr mellett Malájföld, Sabah és Sarawak vett részt. A szövetség 1963 szeptemberében alakult meg. Szingapúr ekkor autonóm kormányzattal rendelkezett. Az államalakulaton belül hamarosan ellentétek kerültek felszínre a szingapúri és a szövetségi kormány között. Ezek a szigetország kiválásához vezettek. Így 1965. augusztus 9-én Szingapúr független állammá alakult. Két nappal a különválás deklarálása után ismerte el Malajzia Szingapúr önállóságát.
Az újonnan alakult állam súlyos gondokkal nézett szembe. Lakói között tombolt a munkanélküliség, kevés lakás volt, a forgalmas kikötő csak a környezetszennyezést növelte és a kis országnak alig volt saját nyersanyaga. Azonban Lee Kuan Yew kormánya sikerrel vette az akadályokat, és a nemzetközi üzleti élet központjává sikerült emelnie a városállamot. Lee Kian Yew (hivatalosan) egészen 1990-ig vezette az országot. Utóda Goh Chok Tong lett. Az ő hivatali idejében az ország sikeresen átvészelte az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot, a 2003-as madárinfluenza-járványt, és a szeptember 11-i terrorista támadás után az iszlám szélsőségesek jelentette veszélyt. 2004-ben az ország történetének harmadik miniszterelnöke Lee Hsien Loong lett, Lee Kuan Yew legidősebb fia. Nevezetes döntése: kaszinók nyitása a turisták örömére.

A kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának legnagyobb részét, mintegy 75,2%-át. A maláj 13,6%, az indiai származásúak pedig a szingapúri lakosság 8,8%-át teszik ki.[1] Az eurázsiai szingapúriak és más kisebb etnikai csoportok, mint az arabok, zsidók, thaiok, japánok és európaiak a társadalom 2,4%-át alkotják. A szingapúri állam nagy gondot fordít a különböző népcsoportok közötti békés kapcsolat fenntartására, tanulva az 1960-as években bekövetkező, etnikai okokra viszavezethető lázadásokból. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó viszony megőrzésére a társadalom minden területén, beleértve az oktatási rendszert, katonaságot, valamint a lakhatást. Az állam hozzáállása eddig jobbára sikeres volt, és az 1970-es évek eleje óta kevés jele volt a faji feszültségnek.

A szingapúri szociális rendszer a hagyományos társadalombiztosítóktól némiképp eltérő funkciókat is ellátó állami intézményen nyugszik. A rendszer elsősorban az egyén illetve a család felelősségvállalására épít. Ennek megfelelően egyéni elszámolású biztosító, amelyben a juttatásokat az egyén (illetve bizonyos esetekben közvetlen hozzátartozói) befizetései határozzák meg. A tagság minden szingapúri állampolgárnak kötelező, és a jövedelem egy bizonyos hányadát az egyéni számlákra kell továbbítani. A hozzájárulás mértéke az évek során az ország és a világ gazdasági teljesítményétől függően változott. A 80-as évek elejéig az egészségügyi kiadásokat adókból fedezte Szingapúr, és a szolgáltatók köztulajdonban voltak. A társadalom elöregedése azonban a többi fejlett országhoz hasonlóan egyre nagyobb terhet rótt a rendszerre, és a hosszútávú fenntarthatóságot veszélyeztette. Az egészségügyi rendszert ezért átalakították, napjainkban jelentős részben előtakarékossági számlákon és egyéni társfinanszírozáson alapul az ellátás. Az átalakítás után a szingapúri egészségügyi rendszert ma a világon leghatékonyabbak között tartják számon. A preventív intézkedéseknek nagy figyelmet szentelnek, a közoktatásba is beépül az egészséges életmódra nevelés.

Szingapúr Ázsia legfontosabb ipari központja, kikötőjének forgalma első a világon. Szingapúrban található a Föld legnagyobb olajfinomító-kapacitása. A világ egyik leggazdagabb állama. Mezőgazdasága, főként kaucsukot, olajpálmát, dohányt és gyümölcsöket termel az  ültetvényeken. Ipara elsősorban ónkohászatra és cementgyártásra épül.

A közvélemény általában támogatja az ország szigorú törvényeit. Egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek. A szex különböző formáinak tilalma azonban nem találkozik a lakosság akaratával. Szingapúrban érdekes módon nyílt és törvényes a prostitúció. A legnépszerűbb sétálóutcában például az ékszerboltok, száraztisztító szolgálatok és butikok között helyet kapnak az eszkortszolgálatok irodái is. Tudni lehet bizonyos diszkókról, hogy itt gyülekeznek azok a nők, akik áruba bocsátják testüket.

Formula–1-es futamot rendez 2008-tól, amely a sportág történetének első éjszakai futama, amit kivilágított aszfaltcsíkon bonyolítanak le. A Volvo Ocean Race is megáll Szingapúrban.

2012. augusztus 8., szerda

Megfejtések

A múltkori kitalálósdi megfejtései a következők: 


4. kép Mangosztán - 4. leírás
3. kép Szourszop - 1. leírás
1. kép Sárkány gyümölcs - 2. leírás 
2. kép Papaya - 3. leírás