Ruha vásárlásban Zolival egyformák vagyunk: JAAAAAAAAAAAAAAAAJJJJJJJJJJJJJJJ CSAK AZT NEEEEEEEEEEEEEE! Mindketten nagyon nem szeretünk ruhát venni, talán mert egyikünk sem a megszokott konfekció méret: magasak vagyunk, erős csontozatúak (vagy testalkatúakként is mondhatnám), határozott ízlésűek. Ifjúsági munkás koromban, amikor rengeteget utaztam Európaszerte, hamar rájöttem a következő trükkökre: Németországban, Nagy-Britanniában, Ausztriában nagyobbak a nők átlagosan mint Magyarországon, ezért a legtöbbször ott vettem a ruháimat, mert egyrészt a lelkemnek jót tette, hogy nem XXL-es, hanem egy L-es ruhát veszek (sőt, 5 év után most váltam meg fájó szívvel az XS-es piros nadrágomtól); másrészt gyakran olcsóbbak voltak ugyanazok a márkák, mint otthon, harmadrészt nagyobb volt mindenütt a választék.
A mai napig vannak olyan ruháim, amiket 2003-2004-ben vettem Londonban, és mivel megbecsülöm őket, ezért még mindig szinte mintha újak lennének. Aztán ahogy ezelőtt Londonban éldegéltünk, sikerült új darabokat beszerezni, frissíteni a ruhatárat. Ám kimaradt egy-két dolog, amiket itt, Szingapúrban kell beszerezni részemre. Zoli oldaláról nem merek nyilatkozni a továbbiakban, csak magamról.
A legtöbb márka, amit Angliából ismerek, itt is megtalálható: New Look, Monsoon, Zara, Marks and Spencer, Adidas, Nike, Arena.
Néhány hete, pontosan egy hónapja rájöttünk Zolival, hogy nincs normális sport cipőm, amivel a kondiban villoghatok, úgyhogy elindultunk venni. Semmi különleges kívánságom nem volt vele kapcsolatban, csak a következők:
- Ne legyen hivalkodó - rikító színű.
- Ne legyen drága (forintra átszámolva maximum 10 ezer).
- Tudván, hogy milyen sportember vagyok, olyan stílusú legyen, hogy utcára is felvehessem.
- Megfelelő legyen a mérete (40-41-es).
Nem hiszitek el, kedves Olvasók - minden volt, csak méretben megfelelő nem nagyon, merthogy hiába Adidas az Adidas itt is, a 41-es méret nem ment rá a lábamra! Sőt, a 41 feles sem! Úgyhogy jött a következő kihívás, 41 félnél nagyobb, nőies színvilágú cipőt találni. Megoldottuk, sikerült :D
Azt már írtam, hogy a szép piros nadrágomtól, régi jó barátomtól meg kellett válnom, mert nem bírta az anyag a strapát, 5 év után elfáradt :( Új nadrág után néztem. Mivel az Orchard Roadról már sokat hallottam. A New Look (ahol Londonban mindig találtam valami szépséget magamnak) tele volt szépséges dolgokkal, csakhogy a legnagyobb méretű nadrágjai már a combomra nem jöttek fel, és hol volt még tőle a derekam! El is szomorodtam, mert a ruhák számozása ugyanaz volt, mint Angliában - dehát úgy látszik, mégsem :( Eztán jött még egy-két ismert márka, mindi-mind ugyanazzal az eredménnyel. Utolsó reményem a Marks and Spencer volt, aholis végre találtam egy normális nadrágot (szerintem nagyon drágán, de a Marks árai szerint kifejezetten olcsón), aminek a dereka is rám illik, sőt, elég hosszú az én őzike lábamra :D Csak el ne feledjem, hogy két számmal nagyobb, mint a londoni méretű nadrágok (ott 14-eset vettem, ez 18-as).
Ennyi bemelegítés után múlt hétvégén Zolival elindultunk fürdőruhát venni... 32-36 méretekkel van tele minden, egy-egy 38-as méretűt láttunk. Tudtam én, hogy ez veszett fejsze, de az egyik eladó nénike rábeszélt, hogy egye próbáljak fel. Hááááááááááát, én próbáltam volna, de a vállamra nem tudtam felhúzni a bikini felsőt. Kérdezte a nénike, hogy mi a gond? Hááááát, mondtam neki, az, hogy szép, széles, izmos a vállam, nem pedig kicsi és vékony. A többi boltban is ugyanígy jártunk, veszett fejsze nyele volt minden :( A Marks and Spencerben volt kemény 3 fajta fürdőruha / bikini, amiből egy volt olyan, amit el tudok magamon képzelni. Fel is próbáltam, mert a cetlije szerint 18-as méretű volt a felső része, az meg pont az én méretem (nadrág 14, felső 18). És most jött be, amit az imént írtam, hogy hiába ugyanaz a szám, mégsem ugyanaz a valójában, ugyanis az otthon átlagméretű melleimet belém nyomta a felső... Nem lapossá tett, hanem fordított 3D lettem! Na, ez sem nyert - arról nem beszélve, hogy 100 dollár (kb. 20 ezer forint) csak a felső rész, azt meg túlzásnak tartom.
Eztán mentünk be a helyi teszkóba. Én ott olyan de olyan boldog lettem! Sokféle szebbnél - szebb darab, 2-3-4-5 XL-es méretekben! Tudtam én, hogy valamit találunk ott nekem! TÉVEDTEM! A 2 és a 3 XL-es méret még a vállamra se jött fel; gyakorlatilag a felkaromat nem tudtam a megfelelő lukba tenni. A 4 XL-es méretbe már belefért a felkarom, ellenben az otthon átlagméretű melleim nem, gyakorlatilag lelapította a "barátnőimet"! Amikor Zolival néztük a méreteket, még nevetve mondtam neki, hogy az 5XL-esre biztos nem lesz szükség - hát lett! Fel is próbáltam, de próba során kiderült, hogy félreírták a számot rajta, ugyanis a karom nem fért a lukba bele.
Mert azt még megérteném, ha a nagy hasamra nem férne rá (Nincs is már olyanom, mert kondizom egy hónapja rendszeresen, és már eltűnt!), mert az az én hibám - dehát a vállamból és a mellemből csak nem tűntethetek el!!!! Azt is megértem, hogy a lakosság 80%-a kínai, akik kicsik, vékonyak, törékenyek... De vannak jó sokan indiaiak, európaiak, amerikaiak, akik szintén akkorák, mint én - vajon ők hol veszik a ruhákat? Neten olvastam olyanról, aki évente kétszer átmegy Indiába ruhát venni, mert ott biztos hogy talál magára mindent tizedannyi utána járással...
Zoli egyik kollégája, Petra magasabb mint én, ezért Zolit megkértem, érdeklődje meg, hol veszi a ruháit, különös tekintettel a fürdőruhára. Petra elmondta, nehéz kérdés, mert ő is csak egy helyen talált magának, azt is nagyon drágán. Azt is elmondta, hogy a helyieknél nem divat a napfürdőzés kultúrája, mint nálunk :(
El is ment mindentől a kedvem a ruhavásárlástól :( Főleg a ruhapróbától... Pedig a hétvégére kell egy alkalmi cipő, ugyanis FORMA 1-es csilivili partira vagyunk hivatalosak :D Este megnézzük, milyen alkalmi ruháim vannak itt (sajnos nem emlékszem, miket hoztam el) , de nagyon remélem, azt nem kell vennünk. Drukkoljatok, hogy minden rendben legyen, nagyon nincs energiám rucipróbára és boltokban mászkálásra, mert mint ahogy a bevezetőben írtam, JAAAAAAAAAAJ CSAK AZT NEEEEEEEEEEEEEEE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése